Hírdetések

AZ EGYHÁZGELLEI PLÉBÁNIA HIRDETÉSEI

 

A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY MEGJELENÉSE MIATT MEGHÍRDETETT VÉSZHELYZETBEN  A NYILVÁNOS LITURGIA TEMPLOMAINKBAN A VISSZAVONÁSIG SZÜNETEL, TETTE KÖZZÉ 2020. MÁRCIUS 28-ÁN  A SZLOVÁK PÜSPÖKI KONFERENCIA.

 

• AZ EGYHÁZGELLEI PLÉBÁNIATEMPLOM ELŐCSARNOKA SZEMÉLYES IMÁDSÁG ÉS SZENTSÉGLÁTOGATÁS CÉLJÁBÓL NAPONT NYITVA LESZ 9.00 ÓRÁTÓL 18.00 ÓRÁIG.

 

 

• MISEREND ÉS LITURGIKUS KALENDÁRIUM

 

Vasárnap

2020. március 29.

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA – FEKETEVASÁRNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: † Ágh Gusztáv, neje Mária és fiuk György

                                                † Kovacsovics Béla, neje Etel és † családtagok

Hétfő

2020. március 30.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: † Mayer Sándor

Kedd

2020. március 31.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: † Németh Vince és neje Anna, fiuk Alfonz és neje Erzsébet

Szerda

2020. április 1.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: † Mayer Gézáné Sebestyén Margit 

TEMETÉS – Sárosfa – 14.00: † Mayer Gézáné Sebestyén Margit 

Csütörtök

2020. április 2.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: A járvány megszűnéséért

Péntek

2020. április 3.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: † Kún Sándor

Szombat

2020. április 4.

KÖZNAP
SZENTMISE – Egyházgelle: A járvány megszűnéséért

TEMETÉS – Nagylúcs – 11.00: † Kún Sándor

Vasárnap

2020. április 5.

VIRÁGVASÁRNAP – URUNK SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA
SZENTMISE – Egyházgelle: Hívekért

 

• GYÓNTATÁS EGYHÁZGELLÉN A HÚSVÉTI ÜNNEPEK ELŐTT 

 

(rossz időjárás esetén a templomban, kedvező időjárás esetén viszont a templom mellett a szabadban)

 

Kérem a szentgyónáshoz járuló híveket a szájmaszk és a kesztyű viselésére, valamint a személyek közötti 2 m távolság betartására. A járvány idején fokozottaban figyeljünk oda a higiéniai előírásokra.

 

Nagyhétfő – 2020. április 6., 17.30 – 18.30

 

Nagykedd – 2020. április 7., 17.30 – 18.30

 

Nagyszerda – 2020. április 8., 17.30 – 18.30

 

 

A HÚSVÉTI GYÓNÁS – OROSZ ATANÁZ PÜSPÖK NAGYBÖJTI GONDOLATAI

Húsvét előtt még időben szeretnénk a bűnbocsánat szentségében részesülni. A húsvéti áldozást megelőző szentgyónás ugyanis nem a feltámadás éjszakáján, még csak nem is nagypénteken végzendő. Próbáljunk már két héttel az „ünnepek ünnepe” előtt alkalmat találni arra, hogy megszabaduljunk bűneink terhétől és „szabad bejárást” kapjunk Isten országa teljes közössége, a szeretet új birodalma felé! Ne féljünk attól, hogy akkor az otthoni bezárkózásban újra bepiszkolódunk, és hogy így nem tudnánk tiszta szívvel ünnepelni! Ha hamarabb megtérünk, annál teljesebb lesz a felkészülésünk és részvételünk Krisztus Urunk szenvedésének, halálának és feltámadásának emléknapjain!

 

A húsvéti gyónás ugyanúgy bűnbánatra épül, mint a többi az év bármely részén. Jézusnak értünk elviselt szenvedését és halálát szemlélve könnyebben átérezzük bűneink súlyát és botrányát, mint más időszakban. Az evangéliumot olvasgatva, illetve egy-egy lelkiatya gondolatait meghallgatva könnyebben tartunk bánatot, mint amikor teljesen magunkra hagyatva kell készülnünk.

 

Aki a közlekedésben nem akar messze sodródni céljától, az erős forgalom idején igyekszik már időben besorolni abba a sávba, amely a kívánt irányba vezet. Nekünk is nagyböjt utolsó hetében érdemes „besorolnunk” a nekünk leginkább megfelelő gyónási lehetőség irányába. Saját templomunkban vagy egy olyan helyen, ahol még inkább időt tud szánni bűnvallomásunk meghallgatására a pap. Próbáljunk telefonon a lelkiatyánk vagy valamely pap közelébe jutni, hogy a lehetőségekről tájékozódjunk!

 

Felkészülésünket segíti, ha rendszeresebben tartunk lelkiismeret-vizsgálatot: ebben az esetben elsősorban összegeznünk kell a legutóbbi lelkiismeret-vizsgálatok szempontjait és főbb eredményeit.

 

Akárhogy is van, ne ragadjunk le egészen a múlt eseményeinek elemzésénél! Gondoljunk sűrűn arra az Atyára, aki visszavár bennünket atyai házába, aki régóta lesi-várja hazatérésünket, megtérésünket!

 

Mit is valljunk be? A saját bűneinket! Még ha le is kötné figyelmünket valamelyik hozzánk közelálló személy vétke vagy bűnössége, most a saját vétkeinkkel vagy hibáinkkal foglalkozzunk! Ne is csak azokkal, amelyek mások előtt is észrevehetőek, hanem azzal is, amit csak Isten és mi magunk tapasztalunk vagy vehetnénk észre.

 

Tisztes távolságból el kell mondanunk gyóntatónknak mindazt, ami szakadékot képez Isten és közöttünk: súlyos bűneinket, amelyek elviselhetetlenné tesznek bennünket társaságban, családban, munkahelyen vagy épp a templomban. Ha van rá lehetőségünk, gyónjuk meg azokat a bocsánatos bűnöket is, amelyek időről időre hátravetnek, Istentől elzárnak, vagy „helybenjárásra” kárhoztatnak. S ebben a járványszezonban különösen vigyázzunk arra, hogy „fertőző bűneinkkel” már senkinek ne adjunk rossz példát! Hiszen ezek is súlyos következményekkel járnak.

 

Jó, ha a család együtt készül a bűnbocsánat szentségében részesülni, vagyis meggyónni. Szülők jó példát adhatnak gyermekeiknek, házastársak egymásnak azzal a buzgósággal, amely egymásra is hat.

 

Könnyebb a bűnöktől együtt szabadulni; ha a család többi tagja is jó úton akar továbbhaladni. De ha hamarabb gyónnak a szülők, mint gyermekeik, akkor is jó példával járnak elöl.

 

Őrizzük lelkünket tisztán az „ünnepek ünnepe” előtt és alatt, és segítsünk egymásnak is tisztán maradni! Ha egy egész ország (sőt a világ) összefog azért, hogy ne fertőződjenek meg embertársaink, ugyanígy össze kell fognunk azért, hogy ne essünk bűnökbe, hanem minél tovább tisztán őrizzük magunkat! Segítsük egymást tapintattal, jó tanácsokkal és a szeretet cselekedeteivel, hogy Isten akaratát megvalósíthassuk, és tiszta lélekkel járulhassunk Megváltónk színe elé!

 

Atanáz püspök, Miskolci Egyházmegye

 

• AZ ÁPRILISI HÓNAPRA A PLÉBÁNIA TELEFONSZÁMÁN: 031 554 5131 LEHET ELŐJEGYEZTETNI MISESZÁNDÉKOKAT, MELYEKET JELENLEG MAGÁN ÚTON SZOLGÁLUNK EL.

 

A MÁRCIUSI ÉS AZ ÁPRILISI HÓNAP FOLYAMÁN VALÓSUL MEG AZ EGYHÁZGELLEI PLÉBÁNIATEMPLOM TETŐZETÉNEK FELÚJÍTÁSA. A TEMPLOM KÖRÜL SZALAG JELZI MAJD, AHOL MUNKABIZTONSÁGI OKOK MIATT NEM SZABAD TARTÓZKODNI. MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK.

 

•  AMENNYIBEN VALAKINEK IGÉNYE LENNE SZENTGYÓNÁSHOZ JÁRULNI VAGY SZÜKSÉGE LENNE SÜRGŐS BETEGELLÁTÁSHOZ, KÉRJÜK, HOGY IDŐPONT EGYEZTETÉSE CÉLJÁBÓL JELEZZE KÉRELMÉT  A PLÉBÁNIA TELEFONSZÁMÁN: 031 554 5131.

 

A FÉRFI LEGYEN A CSALÁD PAPJA: BÁTORÍTÁS AZ OTTHONI IMÁDSÁGOK VEZETÉSÉRE 

NAGY BÁLINT SJ BÁTORÍTÁSÁT ADJUK KÖZRE:

 

Kedves férfiak, férfitársak, barátaink!

 

A koronavírus okozta új körülmények között, amikor családi otthonotok válik Egyházunk templomává, otthon ünneplitek a vasárnapi szentmiséket, naponta otthon imádkoztok – ebben a helyzetben, amikor ti vagytok a családotok papja, különösen nagy szükség van rátok! Az alábbi videóban Nagy Bálint SJ ezért kéri a figyelmeteket:

 

 

Ahogy mi, jezsuiták elindultunk az internetes lelkipásztorkodás különböző útjain, keresünk minden olyan segítséget számotokra, hogy azt a küldetést, amit családként kaptatok, önbizalommal és bátran tudjátok otthon végezni.

 

Úgy beszélek most, mintha minden férfinak, aki az alábbi videót nézi, már volna saját családja. Pedig sokan még csak készültök rá, vagy a papság felé éreztek meghívást, de így vagy úgy, férfiak vagytok, tehát lesznek rátok bízva emberek, akiknek szüksége lesz a ti kezdeményezésetekre, biztonságot adó jelenlétetekre, szelíd határozottságotokra, hitetekre, bátorságotokra. Úgy, ahogy csak ti tudjátok azt megadni.

 

Kedves férfitársam! Merj imádságot kezdeményezni ott, ahol élsz. Akár családod körében, akár kedveseddel, akár egyedül. Merj gondoskodó pap lenni, aki kezdeményez, aki vállalja az irányt abban, amiben hisz, aki vállalja a hitét, a kiállásával járó törékenységet és alázatot. Te is pap vagy ott, ahol élsz, hiszen a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint „az egész Egyház papi nép. A keresztség miatt minden hívő részesedik Krisztus papságában. E részesedést nevezzük a hívők általános papságának”.

 

Tehát nézd meg, mit tudsz tenni a családegyház papjaként ebben a helyzetben, mi az, ami közel áll hozzád, amiben te tudsz kezdeményezni. És mindenben, amihez kell, kérj bátran segítséget feleségedtől, gyermekeidtől. Lehet, hogy csak összehívod őket, és a záróáldást mondod te, vagy a Miatyánkot kezded el, mindegy, találd meg azt, aki te vagy, és merj kezdeményezni.

 

Az alábbi linkeken három imaanyagot mellékelünk kiindulópontként; formáld őket szabadon a ti helyzeteteknek megfelelően úgy, ahogy a családodat jobban segíti az imádságban. Emellett szempontokat adunk a szentmisén való részvételhez, és olvasmányokat kínálunk a témakörben.

 

Az imádságok IDE kattintva érhetők el.

 

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

 

•  HÚSVÉTI SZERTARTÁSOK RENDJE – ÚJABB LITURGIKUS RENDELKEZÉSEK AZ APOSTOLI SZENTSZÉKTŐL A COVID-19-JÁRVÁNY IDEJÉRE

Az alább letölthető dokumentumokban közöljük az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció 154/20. sz., március 25-én kelt újabb dekrétumát – valamint az ahhoz kapcsolódó megjegyzés magyar fordítását, amelyet a COVID-19- járvány miatt a latin rítusú nagyheti szertartások rendjével kapcsolatban hozott.

 

Továbbá a Keleti Egyházak Kongregációjának 152/2015. sz., március 25-én kelt útmutatása magyar fordítását, szintén a húsvéti szertartások rendjével kapcsolatban.

 

A dekrétum ITT, az ahhoz kapcsolódó megjegyzés ITT és a Keleti Katolikus Egyházak ünnepléséről szóló útmutató ITT érhető el és tölthető le.

 

VILÁGSZERTE TELJES BÚCSÚT NYERHETNEK A KORONAVÍRUSOS BETEGEK, LEHETŐVÉ VÁLT AZ ÁLTALÁNOS FELOLDOZÁS

 

Az Apostoli Penitenciária március 20-án, dekrétumot adott ki, amelyben teljes búcsút engedélyez a koronavírusban szenvedő betegeknek, valamint azoknak, akik gondozzák őket, és a világ minden hívőjének, akik imádkoznak értük. A dokumentum emlékeztet a közösségi feloldozás lehetőségére is ebben a súlyos szükséghelyzetben.

 

A jelenlegi vészhelyzetben az Egyház felkínálja a lehetőséget a teljes búcsú elnyerésére a koronavírusban szenvedő beteg híveknek, az egészségügyi dolgozóknak, a családtagoknak és mindenkinek, aki akármilyen formában, tehát akár imával is, gondjukat viseli. Az Apostoli Penitenciária dekrétumát Mauro Piacenza bíboros, főpenitenciárius és régense, Krzysztof Nykiel prelátus írta alá.

 

A dekrétumhoz kapcsolódik egy jegyzék is, amelyben a főpenitenciárius emlékeztet az általános feloldozás lehetőségére több hívő számára egyszerre, előzetes egyéni gyónás nélkül a jelenlegi súlyos körülmények között, elsősorban a járványban erősebben érintett helyeken és mindaddig, amíg a jelenség meg nem szűnik.

 

A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő a koronavírusban szenvedő betegeknek, akik karanténban vannak, továbbá az egészségügyi dolgozók és a családtagok számára, akik ki vannak téve a fertőzés veszélyének, mert gondozzák a fertőzötteket, ha elimádkozzák a Hiszekegyet, a Miatyánkot és egy Mária-imát. A többi hívő választhat a további lehetőségek közül: a legszentebb Oltáriszentség elé járul, vagy szentségimádást végez, vagy legalább fél óráig olvassa a Szentírást, vagy elmondja a rózsafüzért, vagy elvégzi a keresztúti ájtatosságot, vagy elimádkozza az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, azt kérve Istentől, hogy vessen véget a járványnak, valamint hogy adjon enyhülést a betegeknek és örök üdvösséget azoknak, akiket magához hívott.

 

A teljes búcsút elnyerhetik azok a betegek is, akiknek a halál pillanatában nincs lehetőségük megkapni a betegek szentségét. Ilyen esetben a feszület vagy a kereszt használatát javasolják.

 

Az általános feloldozást illetően a Penitenciária hangsúlyozza, hogy a pap lehetőség szerint előre értesítse a megyéspüspököt, vagy ha ez nem lehetséges, akkor mielőbb. A jegyzék kiemeli: mindig az egyházmegyés püspök feladata, hogy meghatározza saját egyházmegyéjének területén és a fertőzés szintjétől függően, hogy melyek a súlyos szükséghelyzet esetei, amelyekben megengedett az általános feloldozásban részesítés: például a kórházi osztályok bejáratánál, ahol a halál veszélyének kitett, fertőzött hívek fekszenek, az adott lehetőségek szerint és megfelelő elővigyázatossággal felhasználva a kihangosítást, hogy hallják a betegek a feloldozást.

 

A Penitenciária továbbá kéri, hogy mérlegeljék rendkívüli kórházlelkész-csoportok létrehozásának szükségességét és lehetőségét ott, ahol szükséges, az egészségügyi hatóságokkal egyetértésben. Ez történhet önkéntes alapon is, de mindenképpen a fertőzéstől való védekezés normáinak betartásával, hogy biztosítani tudják a szükséges lelki ellátást a betegeknek és a haldoklóknak.

 

Emellett ott, ahol az egyes hívők abban a fájdalmas helyzetben vannak, hogy nincs lehetőségük szentségi feloldozást kapni, van mód a tökéletes bánat fölindítására a Katolikus Egyház Katekizmusának 1452. pontja alapján: „Amikor a bánat a mindennél jobban szeretett Isten iránti szeretetből fakad, tökéletes bánatnak (a szeretet bánatának) nevezzük. Ez a bánat eltörli a bocsánatos bűnöket; sőt elnyeri a halálos bűnök bocsánatát is, ha együtt jár azzal a szilárd elhatározással, hogy a bűnbánó, mihelyt alkalma nyílik, szentségi gyónáshoz járul.”

 

Az egész emberiséget egy láthatatlan és alattomos betegség veszélyeztetni, amely már egy ideje mindenki életének jelentős részévé vált. A jelenlegi pillanatot az aggasztó félelem, újabb bizonytalanságok és mindenekelőtt a széles körben elterjedt fizikai és erkölcsi szenvedés jellemzi. Ebben a helyzetben az Egyház még inkább megtapasztalja a szentek szeretetközösségének erejét, felemeli a keresztre feszített és feltámadt Urához fogadalmait és imáit, továbbá kiváltképpen a szentmise áldozatát, amelyet a papok mindennap bemutatnak a hívő nép jelenléte nélkül is. Jó anyaként az Egyház azért könyörög az Úrhoz, hogy szabadítsa meg az emberiséget ettől a csapástól, és kéri a Boldogságos Szűz Mária, az Irgalmasság Anyja és a Betegek Gyógyítója, valamint jegyese, Szent József közbenjárását, akiknek védelme alatt járja útját az Egyház a világban.

 

• SENKI SEM MENEKÜLHET MEG ÖNMAGÁBAN – FERENC PÁPA RENDKÍVÜLI URBI ET ORBI ÁLDÁSA A JÁRVÁNY IDEJÉN 

 
FERENC PÁPA MÁRCIUS 27-ÉN. PÉNTEKEN IMÁT VEZETETT ÉS RENDKÍVÜLI TELJES BÚCSÚVAL JÁRÓ URBI ET ORBI ÁLDÁST ADOTT A SZENT PÉTER-BAZILIKA ELŐTTI ÜRES TÉREN, A VILÁGMÉRETŰ KORONAVÍRUS JÁRVÁNY IDEJÉN ISTEN IRGALMÁBA AJÁNLVA RÓMA VÁROSÁT ÉS AZ EGÉSZ EMBERISÉGET.

 

Ferenc pápa 18 órakor a Szent Péter-bazilika lépcsőin, a katekézisek szokásos helyén vezetett imádságot, miközben az üres Szent Péter téren esett az eső. Isten igéje Szent Márk evangéliumából (4,35–41) hangzott fel, ezt követte a Szentatya homíliája.

 

Ferenc pápa szentbeszédének magyar fordítását teljes egészében közöljük.

 

„Aznap alkonyatkor” (Mk 4,35). Így kezdődik az evangéliumi szakasz, amelyet az imént hallottunk. Már

hetek óta úgy érezzük, leszállt az este. Sűrű árnyékok borultak tereinkre, utcáinkra és városainkra; uralmuk alá hajtották az életeinket, mindent megsüketítő csönddel és vigasztalan ürességgel töltve el, amely minden dolgot megbénít jártában: érezni lehet a levegőben, észre lehet venni a gesztusokban, elárulják a tekintetek.

Rémültté és elveszetté váltunk. Akárcsak az evangéliumi szakaszban szereplő tanítványok, felkészületlenül miránk is ránk tört a váratlan és vad vihar. Ráébredtünk, hogy mindannyian ugyanabban a bárkában vagyunk, mind törékenyek és irányt vesztettek, ugyanakkor mégis fontosak és szükségesek vagyunk, mindannyian arra nyertünk meghívást, hogy evezzünk együtt, hisz mindannyiunknak szüksége van a kölcsönös támasznyújtásra.

Ebben a bárkában… itt vagyunk mindannyian. Akárcsak azok a tanítványok, akik egy hangon szólalnak meg, és szorongásukban ezt mondják: „Elveszünk” (v. 38), mi is ugyanígy rájöttünk, hogy nem tudunk külön-külön, a magunk erejéből előre jutni, hanem csakis együttesen.

Könnyen magunkra ismerhetünk ebben az elbeszélésben. Sokkal nehezebb azonban megértenünk Jézus magatartását. Miközben a tanítványok természetesen izgatottak és reményvesztettek, Ő a tatnál van, a bárkának azon a részén, amelyik először süllyed el. És mit csinál? A háborgás ellenére békésen alszik, bízva az Atyában – ez az egyetlen alkalom, amikor azt látjuk az evangéliumban, hogy Jézus alszik. Amikor aztán felébresztik, majd lecsillapítja a szelet és a vizeket, odafordul a tanítványokhoz, és megrovóan így szól hozzájuk: „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” (v. 40).

Próbáljuk megérteni! Miben is rejlik a tanítványok hitének a hiánya, amely szemben áll Jézus bizalmával? Ők továbbra is hittek Benne, hiszen Őt hívták segítségül. De figyeljük meg, hogyan szólítják meg őt: „Mester, nem törődöl vele, hogy elveszünk?” (v. 38). Ez egyáltalán nem érdekel Téged: úgy gondolják, hogy Jézus közönyös velük szemben, nem törődik velük. Közöttünk, családjainkban az egyik legfájdalmasabb dolog az, amikor ezt mondják:

„Nem törődsz velem?”. Olyan mondat ez, amely megsebez, és elszabadítja a szív viharait.

Jézust is megrázza. Hiszen senki sem törődik jobban velünk, mint Ő. És valóban: ahogy megszólítják, rögtön megmenti reményvesztett tanítványait.

A vihar leleplezi sebezhetőségünket, és lemeztelenítve elénk állítja hamis és felszínes biztonságérzéseinket, amelyek segítségével meghatároztuk életeink forgatókönyveit, a terveinket, a szokásainkat és prioritásainkat. Megmutatja, hogy engedtük elaludni, hátra maradni azt, ami táplálja, fenntartja és erősíti az életünket és a közösségünket. A vihar feltárja mindazon elhatározásainkat, amelyekkel úgymond „be akartuk csomagolni” és el akartuk felejteni azt, ami táplálta népeink lelkét; mindazokat a próbálkozásainkat, amelyekkel látszólag „üdvös” szokások révén „anesztetizáltuk” magunkat, s képtelenné váltunk arra, hogy megszólítsuk a saját gyökereinket és felidézzük időseink emlékezetét. Ezzel pedig megfosztottuk magunkat attól az immunitástól, amely ahhoz szükséges, hogy szembenézzünk ezzel a viszontagsággal.

A vihar által lehullottak a sztereotípiák álarcai, melyekkel álcáztuk az „egónkat”, amelyet soha nem érdekel semmi más, csak önnön imázsa; ugyanakkor újra lelepleződött az az (áldott) közösséghez tartozásunk is, amelyet nem tagadhatunk meg: testvérként összetartozunk. Testvérként összetartozunk.

„Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?”. Uram, a te Igéd a mai estén szíven üt és miránk vonatkozik, mindannyiunkra. Ebben a mi világunkban, amelyet Te nálunknál is jobban szeretsz, a lehető legnagyobb sebességgel robogtunk előre, úgy éreztük, erősek és mindenre képesek vagyunk. Epekedtünk a haszonra, engedtük, hogy felemésszenek minket a tárgyak és megrészegítsen a sietősség. Nem álltunk meg a hívásodra, nem tértünk észre a háborúkkal és a bolygószintű igazságtalanságokkal szemben, nem hallottuk meg sem a szegényeknek, sem a mi súlyosan beteg bolygónknak a kiáltását. Folytattunk mindent rendíthetetlenül, és

úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban.

Most, amikor háborgó tengeren hajózunk, tehozzád esdeklünk: „Kelj fel, Urunk!”

„Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” Urunk, te egy felhívással fordulsz felénk: a hit felhívásával. Nem is annyira arról van szó, hogy higgyük: Te létezel, hanem sokkal inkább arról, hogy Hozzád menjünk és bízzunk Benned. Ennek a nagyböjtnek az idején visszhangzik a Te sürgető felhívásod: „Térjetek meg”, „térjetek vissza hozzám teljes szívetekből” (Joel 2,12). Arra hívsz meg minket, hogy a próbatétel jelen idejét a döntés idejeként éljük meg. Nem a Te ítéleted ideje ez, hanem a mi ítéletünké: annak az ideje, hogy döntsünk, mi az, ami számít, és mi az, ami elmúlik. Külön kell választanunk azt, ami szükséges, attól, ami nem az. Annak az ideje van, Urunk, hogy az életünk útját újból Feléd és a többi ember felé irányozzuk. Magunk körül láthatunk megannyi példás útitársat, akik a félelem közepette is a saját életük odaajándékozásával válaszoltak. Ez a Szentlélek hatékony ereje, amely bátor és nagylelkű felajánlásokba fordult át, azokban öltött testet. Ez a Szentlélek élete, amely képes megszabadítani, értékelni és megmutatni, hogy életeinket olyan – legtöbbször elfeledett – közös személyek szövik egybe és tartják fenn, akik soha nem jelennek meg a magazinok címlapjain, sem a legújabb showműsorok hatalmas kifutóin, ám napjainkban mégis kétségkívül ők írják történelmünk leginkább döntő fontosságú történéseit:

az orvosok, az ápolók, a bevásárlóközpontok dolgozói, a takarítók, a gondozók, a szállítók, a rendfenntartók, az önkéntesek, a papok, a szerzetesek és még sokan mások, akik megértették: senki sem menekülhet meg egyedül, önmagában.

A szenvedéssel szemközt mérlegre kerül, valójában mennyire fejlettek a népeink; ugyanakkor felfedezzük és megtapasztaljuk Jézus főpapi imáját: „legyenek mindnyájan egy” (Jn 17,21). Hány és hány ember gyakorol minden áldott nap türelmet és sugároz reménységet, óvakodik attól, hogy ne a pánikot, hanem a közös felelősségvállalást terjessze. Hány és hány apa, anya, nagyapa és nagyanya, tanár mutatja meg apró és hétköznapi gesztusokkal a gyermekeinknek, miként nézzenek szembe ezzel a válsággal s jussanak túl rajta, újragondolva a szokásaikat, felemelve a tekintetüket és imára indítva őket. Hányan imádkoznak, tesznek felajánlást és járnak közben mindannyiunk javára.

Az imádság és a csöndes szolgálat: ezek a mi győztes fegyvereink.

„Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” A hit kezdete az, ha tudatosul bennünk: rászorulunk az üdvösségre. Nem vagyunk elégségesek önmagunknak, egyedül elsüllyedünk: szükségünk van az Úrra, ahogyan a régi hajósoknak szükségük volt a csillagokra. Hívjuk meg Jézust életünk bárkájába! Bízzuk Rá a félelmeinket, mivel Ő legyőzi azokat! Akárcsak a tanítványok, mi is meg fogjuk tapasztalni, hogy ha Ő a fedélzeten van, nem fogunk hajótörést szenvedni. Ez ugyanis Isten ereje: mindazt, ami velünk történik, képes jóra fordítani, még a legrosszabb dolgokat is. Elhozza a csendes időt a viharainkba, mivel ha Isten velünk, az élet nem hal meg sohasem.

Az Úr megszólít minket, és viharunk idején arra hív meg, hogy ébredjünk fel, aktivizáljuk a szolidaritást és a reménységet, mivel ezek szilárdságot, támaszt és értelmet adhatnak ezeknek az óráknak, amikor látszólag minden hajótörést szenved.

Az Úr felkel, hogy felébressze és új élettel töltse meg húsvéti hitünket.

Van horgonyunk is: a keresztje által megmenekültünk. Van kormánykerekünk: a keresztje szabadulást hozott nekünk. Van reménységünk: keresztje által meggyógyultunk, Ő magához ölelt minket, hogy semmi és senki ne szakíthasson el bennünket az Ő megváltó szeretetétől. Az elkülönítésben, amikor mindannyian szenvedünk szeretteink és a velük való találkozásaink hiányától, megtapasztaljuk rengeteg dolognak a hiányát. De újra meghalljuk a minket megmentő üzenetet: Ő feltámadt és közöttünk él! Az Úr a keresztjéről meghív minket arra, hogy újra ráleljünk az életre, amely miránk vár, fordítsuk tekintetünket azok felé, akik szólongatnak bennünket, erősítsük meg, ismerjük fel és mozdítsuk elő a kegyelmet, amely bennünk lakozik. Ne oltsuk ki a pislákoló mécseslángot (vö. Iz 42,3), amely soha nem betegszik meg, hanem hagyjuk újraéledni a reményt.

A kereszt átölelése azt jelenti, hogy bátorságra lelünk mindannak az átöleléséhez, ami jelen korunkban idegenkedést, visszatetszést kelt bennünk, és legalább egy pillanatra hátrahagyjuk a mindenhatóság és a birtoklás zaklatott vágyát, hogy ily módon teret nyissunk azon kreativitás előtt, amelyet csakis a Szentlélek tud felszítani. Azt jelenti, hogy megleljük a bátorságot olyan helyek felleléséhez, ahol mindannyian megérezhetik: meghívást nyertek; és amelyek lehetővé teszik a vendégszeretet, a testvéri érzület és a szolidaritás új formáinak a megélését. Keresztje által megmenekültünk, hogy befogadjuk a reményt, és engedjük, hogy ez a kereszt megerősítsen és fenntartson minket az összes lehetséges úton-módon. Ez segít majd abban, hogy képesek legyünk megőrizni önmagunkat és másokat is. Ha átöleljük az Urat, akkor a reményt öleljük át: íme, a hit ereje, amely megszabadít a félelemtől és reménnyel ajándékoz meg minket.

„Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” Kedves Testvéreim, erről a helyről, amely Péter sziklaszilárd hitét hirdeti, ezen az estén mindannyiótokat az Úrra szeretnélek bízni, a Szűzanya közbenjárását kérve, aki a nép üdve, a tengernek csillaga a vihar idején.

Ezek a kolonnádok átölelik Rómát és az egész világot. Innen szálljon le rátok vigasztaló ölelésként Isten áldása.

Urunk, áldd meg a világot, adj egészséget a testnek, vigasztalást a szívnek! Azt kéred tőlünk, hogy ne féljünk. Ám hitünk gyönge, mi pedig félelemmel teltek vagyunk. Te, Urunk, ne hagyj magunkra minket a vihar tombolása idején. Ismételd el újra: „Ne féljetek!” (Mt 28,5). Mi pedig Péterrel együtt „minden gondunkkal hozzád fordulunk, mert neked gondod van ránk” (vö. 1 Pt 5,7).

Beszéde után a pápa az erre a különleges alkalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikából a Szent Péter térre érkezett Salus Populi Romani-kegykép elé járult. A  római nép megmentője elnevezésű kegykép Róma legnagyobb tisztelet övezte Mária-ábrázolása. Leghíresebb másolata a częstochowai Fekete Madonna. A korábbi pápák járványok és csaták idején imádkoztak az ikon előtt. Ferenc pápa 2013. március 14-én, a megválasztása utáni reggelen a kegykép előtt imádkozott, és hasonlóan tesz külföldi apostoli útjai előtt és után is. Legutóbb március 15-én, múlt vasárnap délután fohászkodott előtte a pápa, amikor gyalog ellátogatott a Santa Maria Maggiore-bazilikába, majd ezt követően a San Marcello al Corso-templomban a csodatevő feszület előtt imádkozott.

Most is ugyanígy tett, miután a csodatévő feszületet is a Szent Péter térre hozták e rendkívüli imádság alkalmából. A sötét fából készült feszülethez számos csoda kötődik, többek között Róma városának az 1522-es súlyos pestisjárványtól való megmenekülését is annak tulajdonítják, hogy bűnbánati körmenetben a templomtól a Szent Péter-bazilikához vitték. A mostani processzió az egészségügyi előírások betartása miatt elmaradt, de a pápa Róma városa és az egész világ nevében a kereszthez járult.

Ezután szentségimádás következett: az Eucharisztiát a bazilika előterében felállított oltárra helyezték ki. Ferenc pápa és a kis számú asszisztencia csendben imádkozott, majd könyörgő litániát mondtak.

Ezt követően a pápa Urbi et Orbi áldást adott az Oltáriszentséggel. Ahogy Angelo Comastri bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja kihirdette: „A Szentatya, Ferenc, mindazoknak, akik a rádió, a televízió vagy más kommunikációs eszközök révén részesülnek a szentségi áldásban, megadja a teljes búcsút az Egyház által rögzített formában.”

Miközben megszólaltak a szentségi áldást kísérő harangok, – szinte szimbolikus módon – éppen ugyanakkor kezdett el egy mentőautó is szirénázni.

 

• BARSI BALÁZS OFM: A SZENTLÉLEK E SZENTSÉGI BÖJTTEL AZ EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUSRA KÉSZÍT MINKET

 

 

Kedves Testvérek! Püspökeink nagyon helyesen elrendelték ezt a zárlatot. Ne azt kérdezzük: miért van ez, hanem azt, hogy mit akar az Úristen. Miután elmondtuk az érveinket – pro és kontra –, miután egyesek talán kidühöngték magukat amiatt, hogy nincs mise, nem lehet áldozni; most arra gondoljunk, hogy mit akar ezzel a Szentlélek Isten. Mit akar például a szentáldozás megszüntetésével? Azt, hogy vágyakozzunk a szentáldozás után.

 

Talán nekünk, magyaroknak előkészület ez az eucharisztikus kongresszusra, amely mögött annyi szervezés van: fizikai munka, lelki munka, irodalmi munka; kiadások, pénzügyi dolgok, miseruha-varratás… Ez mind kell, és ezt nagyon megköszönjük.

 

De most mintha leállítana bennünket a Szentlélek, és azt mondaná: „Vágyakozzatok az élő vizek forrása után!”

 

Amikor tegnap utoljára orgonás, énekes misén áldoztattam, az egyik áldozó szemében megjelentek a könnyek. Igen, ez az a víz, a könny, amely lemossa a bűnöket. Ebben a lélekben ott volt a vágyakozás az Úr Jézus után.

 

Roberto de Mattei azt mondta, hogy ha a papok ebben a helyzetben nem miséznek, akkor lelepleződnek. Egyrészt azért, mert nekik meg van engedve, hogy áldozzanak – ha nem miséznek, ezzel azt mutatják, hogy nem akarnak naponta áldozni; másrészt abban is lelepleződünk, hogy nem egészen helyesen fogtuk fel a szentmise értelmét. A szentmisének ugyanis nem az adja a közösségjellegét, hogy hányan vesznek részt rajta; nem az számít, hogy a Golgotán hányan álltok; hogy Olofsson Placid atya éjszakai miséjén a Gulágon hányan ministráltak és milyen kántor énekelt. Nem. A szentmise közössége ennél sokkal mélyebb.

 

Egy paptestvér bevallotta, hogy rettenetes küzdelmei voltak – megkötözöttségek, nehézségek –, és elhatározta, hogy mindennap mond szentmisét. De nem a híveknek. Hiszen a szentmise nem egy színdarab, amit eljátszunk a nézőközönségnek. A pap nem a híveknek misézik, hanem Krisztusnak, az egész világ üdvösségéért. Amióta ez a paptestvér naponta misézik, megújult az élete. Még fáradtan is, egy iszonyatosan nehéz nap után is, ha még éjfél előtt van egy fél órája: misézik.

 

A Szentlélek ezzel a szentségi böjttel fel akar bennünket készíteni az eucharisztikus kongresszusra. Akik most távol vannak, lelkileg áldozhatnak. De mi is az a lelki áldozás? Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy háromfajta áldozás van. A testi áldozásban a nyelvemre vagy a kezembe teszik a szentséget, és magamhoz veszem. Ha csak ez van, és semmi más, akkor bűnt követett el az illető – mondja Aquinói Szent Tamás –, mert kell hozzá a lelki áldozás is. Ha az áldozónak egyetlen gondolata sincs arról, hogy Jézus itt van, semmiféle imádságot nem mond, vagy nem is gondol arra, hogy mit csinál: akkor ez bűn. Tehát a testi áldozás, amelyet lelki áldozás nem kísér, az bűn. A testi áldozás lelki áldozással együtt érvényes. Viszont vannak olyan helyzetek – például a mostani –, amikor nem mindenkinek lehet testileg magához vennie az Oltáriszentséget. Ekkor viszont vágyakozunk utána. De ez a vágyakozás is csak azokban lehet meg, akik a megszentelő kegyelem állapotában vannak. Tehát ha úgy érzem, hogy nincsen súlyos bűnöm, akkor fölindítom lelkemben a tökéletes bánatot: Isten szeretetéből szakítani akarok minden bűnnel, és kérem: „Jézusom, lelkileg jöjj hozzám.” Bár nem kapom meg azt a szentségi kegyelmet, amelyet a testi áldozás során, de rengeteg más kegyelmet igen. Erőt, világosságot.

 

Kedves testvéreim! A körülmények, amikben vagyunk, kényszerkörülmények. Mégis: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). Tehát most nagyon kell szeretnünk Istent, meg egymást.

 

A mai vasárnapot introitusa (bevezető éneke), a Laetare Jerusalem nyomán Laetare vasárnapnak nevezzük. „Vigadozzál, Jeruzsálem! Gyűljetek egybe, kik szeretitek őt, vigaszának tejével hogy beteljetek” (Iz 60,10–11). Mi most csak lelkileg tudunk egybegyűlni. Tehát miért vigadozzunk? A vigasztalásért: hogy az Isten Igéje jóllakat minket, mint ahogyan a tej jóllakatja a kisgyermeket. Úgy szeretem a protestáns testvérekinkben azt, hogy az Igében ők majdnem áldoznak. Jóllaknak az Igével. Táplálkozzunk tehát mi is az Igével, és

 

lelkileg kívánkozzunk a szentáldozás után!

 

• SZLOVÁKIA PÜSPÖKEI ÚGY DÖNTÖTTEK, HOGY 2020. MÁRCIUS 31-IG NEM TARTANAK NYILVÁNOS ISTENTISZTELETEKET 

 

Szlovákiában nem fognak nyilvános istentiszteleteket tartani március végéig. A Szlovák Püspöki Konferencia a COVID-19 vírus terjedése miatt a már elfogadott határozatot 2020. március 31-ig meghosszabította. A püspökök ez időre felmentést adnak a híveknek a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól.

 

A Szlovák Püspöki Konferencia korábbi álláspontjában a következőket írja, melyet teljes terjedelmében közlünk: “A Szlovák Püspöki Konferencia a 2020. március 10-kén kelt koronavírus járvány fenyegetése miatt történő nyilvános gyülekezések betiltásáról szóló határozat értelmében beleegyezését adta a nyilvános istentiszteletek felfüggesztésével kapcsolatban 2020. március 10-től – 2020. március 23-ig.”

 

Figyelembe véve a hívek egészségéért való felelősségünket, valamint a Közegészségügyi Hivatal ajánlásait és Igor Matovič, a Szlovák Köztársaság megbízott miniszterelnökének álláspontját, elrendeljük a nyilvános istentiszteletek felfüggesztését katolikus templomainkban 2020. március 31-ig.

 

Ebből a döntésből kifolyólag a szlovák katolikus egyházmegyék püspökei felmentik híveiket a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól 2020. március 10-től – 2020. március 31-ig.

 

A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katolikus Egyház Katekizmusában (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. kán. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Számos lehetőség van a szentmise hallgatába bekapcsolódni a rádió, a televízió vagy akár az internet segítségével is.

 

A járvány világosan megmutatja törékenységünket, valamint kötelességünket is, hogy megvédjük saját és mások életét. Imáinkkal és példamutató életünkkel erősítsük az Istenbe vetett bizalmat és az emberek közötti kölcsönös bizalmat is.

 

„Hétfájdalmú Szűzanyánk, Szlovákia védőszentje, segítségedet és védelmedet kérjük. Esdj ki a betegek számára gyógyulást, védd meg az őket ellátó egészségügyi dolgozókat és akadályozd meg a betegség terjedését. Könyörögjél érettünk, akik hozzád bizalommal folyamodunk! ”

 

•  AZ ÚR NAPJÁNAK, A VASÁRNAPNAK A MEGSZENTELÉSE

 

Amíg a járvány ideje alatt nem vehetünk részt a szentmisén, ezzel nem követünk el bűnt. Arra viszont fel kell hívni a figyelmet, hogy ettől még az Úr napjának a megszentelése ugyanúgy parancs számunkra: tehát próbáljunk többet imádkozni, s a rádión, vagy a TV-n keresztül szentmise-közvetítésbe bekapcsolódni.   

 

A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katolikus Egyház Katekizmusában (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. kán. 2. §) található előírások, amelyek szerint ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A magyar közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén (ezt olvasuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében).

 

• SZENTMISE-KÖZVETÍTÉSEK MAGYAR NYELVEN

 

TELEVÍZIÓ KÖZVETÍTÉS:

 

MTVA – rendkívüli közvetítések

  • Március 22-én nagyböjt 4. vasárnapiszentmisét közvetítenek 9 órától a Duna TV-n az óbudai Szent József-templomból. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, prímás.
  • Március 29-én nagyböjt 5. vasárnapiszentmisét közvetítenek 9 órától a Duna TV-n az óbudai Sarlós Boldogasszony-templomból. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Beran Ferenc plébános.
  • Április 5-én, virágvasárnapszentmisét közvetítenek 9 órától a Duna TV-n a budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomból. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Kelemen László plébániai kormányzó.
  • Április 9-én, nagycsütörtökönszentmisét közvetítenek 10 órától a Duna TV-n a győri Nagyboldogasszony-bazilikából. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke.
  • Április 12-én, húsvétvasárnapszentmisét közvetítenek 11 órától a Duna TV-n a budapesti Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájából. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, prímás.
  • Április 19-én húsvét 2. vasárnapiszentmisét közvetítenek 9 órától a Duna TV-n a budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Kampfmüller Sándor kórházlelkész.
  • Április 26-án húsvét 3. vasárnapi szentmisét közvetítenek 11 órától a Duna TV-n a budapesti békásmegyer-ófalui Szent József-templomból. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Szili András plébániai kormányzó.

Apostol TV

Hétfőtől szombatig 8 és 17 órakor, vasárnap 10 és 17 órakor.

Nézhető az interneten az www.apostoltv.hu oldalon.

 

EWTN/Bonum TV

  • Mindennap (magyar nyelven) 8.30 élő közvetítés; 12.00 (ism.), 17.00 (ism.), 20.00 (ism.).
  • Mindennap (angol nyelven) 14.00: EWTN Daily Mass – élő közvetítés az EWTN központjából, Alabamából (USA).

Megtalálható a nagyobb kábelszolgáltatók csatornakiosztásában és nézhető az interneten a www.katolikus.tv oldalon.

 

RÁDIÓ KÖZVETÍTÉS:

 

Magyar Katolikus Rádió

Minden hétköznap reggel 7 órakor, vasárnap délelőtt 10 órakor
Március 22-től a Kossuth Rádió átveszi a katolikus rádió vasárnap délelőtti (10 óra) miséjét

Hallgatható interneten a www.katolikusradio.hu honlapon.

 

→ Szent István Rádió – Eger

Hétfőtől szombatig reggel 7 és 17 órakor, vasárnap délelőtt 10 és 17 órakor az egri Érseki Papnevelő Intézetből.

Hallgatható interneten a www.szentistvanradio.hu honlapon.

 

Mária Rádió

Hétköznap 9 órakor, szombaton 18 órakor, vasárnap 10 órakor.

Hallgatható az interneten a www.mariaradio.hu oldalon.

 

→ Felvidéki Mária Rádió

Hétköznap 15 és 18 órakor, szombaton és vasárnap 15 és 18 órakor.

Hallgatható az interneten a www.mariaradio.sk oldalon.

 

Pátria Rádió – szlovákiai közszolgálati rádió

Nagyböjt ötödik vasárnapján, március 29-én 9 órakor; április 5-én, virágvasárnap reggel 8 órakor mutat be szentmisét Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor. A közvetítéseket online is lehet követni.

 

→ Erdélyi Mária Rádió

Hétfő, szerda, péntek: 18 óra (magyar idő szerint 17 óra)
Kedd, csütörtök, szombat: 8 óra (magyar idő szerint 7 óra)
Vasárnap délelőtt és délután

Hallgatható interneten a www.mariaradio.ro honlapon.

 

→ Görögkatolikus Médiaközpont

Minden szerdán és pénteken  közvetítenek Előre Megszentelt Áldozatok Liturgiáját és minden vasárnap Szent Liturgiát. A pontos időpontok és a közvetítések a médiaközpont Facebook-oldalán keresztül érhetők el.

 

→ Gyerek-, családos mise

Március 22-től, minden vasárnap, 9 órakor a családoknak, kifejezetten a gyerekeknek szóló szentmisét közvetítenek Miskolcról a Jezsuiták Barátai Facebook-oldalon és a Fényi Gyula Jezsiuta Gimnázium YouTube-csatornán. A heti témákra és kérdésekre szóló levélre IDE kattintva lehet feliratkozni.

 

→ YouTube-közvetítések

  • Máriapócs Nemzeti Kegyhely
    Egész napos Youtube-közvetítés
    Hétköznapi liturgikus rend: imaóra (H: 8.30, K-P: 7.30), 17.00 Szent Liturgia, utána vecsernye
    Vasárnapi és ünnepi liturgikus rend: 9.00 utrenye, 11.00 Szent Liturgia, 17.00 Szent Liturgia, utána vecsernye
  • Csíksomlyói kegytemplom
    Minden vasárnap 10.30-tól (magyar idő szerint 9.30-tól) YouTube-közvetítés
  • Kolozsvári ferences templom
    Vasárnap 9 és 12 órától (magyar idő szerint 8 és 11 órától), valamint kedden 8 és 18 órától (magyar idő szerint 7 és 17  órától) YouTube-közvetítés
  • Dunaszerdahelyi Szent György-templom
    Vasárnap 9 órától YouTube-közvetítés

 

Online közvetítések a Ferences Rendtartomány templomaiból

  • Budapest, Országúti Ferencesek

Vasárnap 6.30, 8.30, 10.00, 11.15, 12.30, 16.00, 18.00 és 19.30

A miséket online közvetítik az orszagutiferencesek.hu/online-kozvetites/ oldalon keresztül.

  • Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

         Vasárnap 9.00 és 11.00

Közvetítés az alábbi linken: http://szentkut.diapro.hu

 

LELKI ÁLDOZÁS

 

A lelki áldozás (lat. communio spiritualis) az áldozás egyik módja, amikor fizikai módon nem tudja valaki magához venni az Oltáriszentséget, de lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit. Fontos azonban tudni, hogy a lelki áldozásra ugyanúgy fel kell készülnie a hívőnek, mint egyébként a rendes szentáldozásra, vagyis a kegyelem állapotában kell lennie. Aki valamilyen súlyos bűn miatt nem járulhat egyébként szentáldozáshoz (pl. rendezetlen házasság miatt), az lelki áldozást sem tud végezni.

 

Imák a lelki áldozáshoz:

 

Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy
a legméltóságosabb Oltáriszentségben.
Mindennél jobban szeretlek és vágyom rá,
hogy a lelkembe fogadhassalak.
Mivel most nem tudlak
szentségi módon magamhoz venni,
jöjj, legalább lelki módon, a szívembe!
Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen.

 

Vagy:

 

Uram, Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged
és szeretlek Téged teljes szívemből.
Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek
magamhoz fogadni a szentáldozásban,
hogy Veled élhessek.
Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe
és végy lakást benne örökre!
A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste
őrizzen meg engem az örök életre!
Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben.
Neked adom magamat egészen.
Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen.

 

Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Tanszékvezető egyetemi tanára beszél arról, hogyan meríthetünk erőt a lelki áldozás régi keresztény gyakorlatából:

 

Szeminaristaként a gyóntatómtól hallottam először a lelki áldozás szokásáról, aki az Opus Dei Prelatúra papja, melynek tagjai rendszeresen élnek a lelki áldozás kegyelmeivel szentséglátogatás keretein belül vagy azon kívül is. Most, a járvány miatt kialakult nehéz helyzetben jó szívvel ajánlom az alábbi fohászt és gyakorlatot mindazoknak, akiknek a szíve szomjazza az Úr eucharisztikus jelenlétét. 

 

A lelki áldozás nem más, mint egy fohász, amelyet józan önmérséklettel akár naponta többször is elmondhatnak azok, akik szeretnének a Szentségi Jézussal találkozni. A fohász célja, hogy általa Istentől ugyanazokat a lelki kegyelmeket nyerjük el, amelyeket a szentáldozáskor ad nekünk. Ennek a lelki cselekménynek a végzéséhez nem szükséges a kegyelem állapota, sőt akkor is hívhatjuk így Jézust a szívünkbe, ha azon a napon történetesen akár szentmisén vagy azon kívül már áldoztunk is. A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára.

 

A szokás eredete az érett középkorra megy vissza. Petrus Lombardus (12. század) a Szentenciás könyvének IV. részében találunk egy szakaszt (distinctio IX.), amely az Oltáriszentség vételének kétféle módjáról beszél, méghozzá Szent Ágoston alapján (Sermones 71, c.11.n.17). Lombardus szerint az Eucharisztia vételének két módja van: a szentségi mód (sacramentaliter), ahogy igazak és gonoszok egyaránt veszik, illetve a lelki mód (spiritualiter), ahogy csak a jók veszik magukhoz. A következő évszázadban Aquinói Szent Tamás beszélt az Eucharisztia lelki vételéről (habere sacramentum in voto), melynek kapcsán másodlagos értelemben szólt a lelki áldozásról mint a Krisztussal való lelki egyesülés vágyáról (vö. Summa Theologiae III, q.73.a.3). A középkori megkülönböztetés nyilván nem arra vonatkozik, hogy elegendő volna Jézust pusztán a lelki találkozás formájában magunkhoz venni. Ugyanakkor rámutat arra, hogy az Eucharisztia fizikai vétele még nem jelenti azt, hogy a szentséget lelkileg is magunkhoz vettük, hiszen – ahogy a Trentói Zsinat Katekizmusa (vö. pars II, cap. 4, 50–51) fogalmazott – az komoly lelki előkészületeket és alázatot igényel.

 

Krisztus Testét és Vérét alapvetően a szentáldozásban vesszük magunkhoz, ott találkozunk vele. Kivételes esetben, az ő kegyelmének szabad ajándékozásában bizakodva mégis imádkozhatunk a lelki áldozás kegyelméért. Főleg akkor, ha valamilyen rendkívüli okból nélkülöznünk kell a Szentség tényleges vételét. Szent II. János Pál pápa az Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájában 2003-ban így fogalmazott: „nagyon jó állandóan éleszteni a lélekben az Eucharisztia iránti vágyat. Ebből született a »lelki áldozás« gyakorlata, mely századok óta közismert az Egyházban, és a lelkiélet szent mesterei ajánlják. Jézusról nevezett Szent Teréz írta: »Amikor nem áldoztok és nem vesztek részt szentmisén, megáldozhattok lelkileg, ami nagyon hasznos… Így nagyon megerősödik bennetek a mi Urunk szeretete«” (34. pont). XVI. Benedek pápa pedig a Sacramentum caritatis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdításában emlékeztetett a régi keresztény szokásra, mely szerint, ha valaki nem járulhat szentáldozáshoz, akkor „jó ápolnia a Krisztussal való teljes egyesülés vágyát, például a lelki áldozás gyakorlatával” (55. pont).

 

Ahhoz, hogy rendes körülmények között hatékonyan tudjon bennünk működni az a Krisztus, akit a kenyér színe alatt magunkhoz vettünk (sacramentaliter), ajánlott ébren tartani a lelkünket, és a lelki áldozás gyakorlata által készíteni a szívünket az ő hatékony befogadására.

 

Most, hogy rendkívüli körülmények között, a komoly járványveszély miatt arra kényszerülünk, hogy a szentmiséktől és a szentáldozástól távol maradjunk egy időre, erőt meríthetünk a lelki áldozás régi keresztény szokásából. Tudatában annak, hogy a lelki áldozás nem helyettesíti a szentáldozást, jó szívvel ajánlom a lelki áldozás hagyományos imáját a nyitott templomokban való szentséglátogatás keretében vagy anélkül.

 

 

AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÉSZHELYZETRE TEKINTETTEL FERENC PÁPA SZŰZ MÁRIÁRA, AZ ÜDVÖSSÉG ÉS REMÉNY JELÉRE BÍZTA RÓMA VÁROSÁT, OLASZORSZÁGOT ÉS AZ EGÉSZ VILÁGOT, ahogyan XII. Piusz pápa is tette 1944. június 11-én a Szent Ignác-templomban a náci csapatok visszavonulása idején.

 

Ó, Mária, te mindig az üdvösség és a remény jeleként ragyogsz utunkon.

 

Rád bízzuk magunkat, betegek Egészsége, aki hitedben szilárdan kitartva a kereszt alatt osztoztál Jézus fájdalmában.

 

Római nép Üdvössége, te tudod, mire van szükségünk, és biztosak vagyunk, hogy gondoskodni fogsz arról, hogy mint a galileai Kánában visszatérhessen az öröm és az ünneplés a mostani megpróbáltatások után.

 

Isteni Szeretet anyja, segíts, hogy felismerjük és elfogadjuk az Atya akaratát, és megtegyük, amit Jézus mond majd nekünk, aki magára vette szenvedéseinket és fájdalmunkat, hogy a kereszt által elvezessen bennünket a feltámadás örömére. Ámen.

 

Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó, dicsőséges és áldott Szűz!

 

ERDŐ PÉTER BÍBOROS, PRÍMÁS kifejezi együttérzését és közelségét a koronavírus-fertőzésben szenvedőkkel. MINDENKIT ARRA BUZDÍT, HOGY LEGYEN FIGYELMES ÉS MINDENT TEGYEN MEG A JÁRVÁNY TOVÁBBTERJEDÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA ÉRDEKÉBEN ÉS KÉRI AZ ALÁBBI FOHÁSZ ELIMÁDKOZÁSÁT:

 

Mindenható Urunk, atyáink Istene!
 

Hálát adunk neked a világért, amelyben lehetővé tetted az emberiség életét. Hálát adunk a teremtés egész gazdagságáért és csodálatos törvényszerűségeiért. Hálát adunk azért, hogy minden pusztító erő ellenére megmaradtunk, és képesek vagyunk arra, hogy világunkról és önmagunkról új és új felismerésekre jussunk.

 

Köszönjük, hogy egyénileg és közösségben is harcolhatunk megmaradásunkért és azért, hogy életünk egyre szebb és tartalmasabb legyen. De mindennél inkább köszönjük neked, hogy örök életre hívtál meg minket, és Krisztus Urunk megváltó halála és feltámadása által utat nyitottál nekünk az örök boldogságra.

 

Amikor olyan természeti csapások érnek minket, amelyek ellen a magunk erejéből teljesen biztos védelmet még nem találunk, átéljük, hogy végül is mindig a te kezedben van az életünk.

 

Alázattal kérünk, segítsd a tudomány embereit, hogy mielőbb megtalálják a mostani járvány ellenszerét! Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz. Adj irgalmat és örök nyugodalmat a betegségben elhunytaknak, adj a betegeknek gyógyulást, az orvosoknak és az egészségügy munkatársainak erőt és áldást bátor helytállásukhoz. Erősítsd bennünk a hitet, a bizalmat és a segítő szeretetet, hogy megadhassunk minden lelki és testi segítséget beteg embertársainknak és a gyászoló vagy aggódó hozzátartozóknak. Add, hogy felelős viselkedésünkkel mi is hozzájáruljunk a betegség terjedésének elkerüléséhez.

 

Bocsásd meg, Urunk, minden bűnünket, amit gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövettünk!

 

Szentháromság, Egy Isten, irgalmazz nekünk!

Boldogságos Szűz Mária, Betegek Gyógyítója, könyörögj értünk!

Ámen.

 

• MONS. STANISLAV ZVOLENSKÝ ÉRSEK RENDELETE A KERESZTSÉG SZENTSÉGÉNEK KISZOLGÁLTATÁSÁRÓL, A JEGYESOKTATÁSRÓL, ÉS A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉNEK KISZOLGÁLTATÁSÁRÓL A POZSONYI FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN 

 

A keresztség szentségének kiszolgáltatásánál csak a feltétlenül szükséges személyek lehetnek jelen, vagyis a pap vagy a diakónus, a keresztelendő, a szülei és a keresztszülei, betartva a személyek közötti higiéniai előírásokat. Több személy keresztelése egyazon alkalommal nem megengedett. 

 

A rendkívüli helyzetre való tekintettel a visszavonásig felmentem a házasságra készülő jegyespárokat a Pozsonyi Főegyházmegye területén érvényes kilenc jegyes oktatás kötelezettsége alól. A jegyesek részére személyes jegyes oktatást kell végezni külön – külön, tehát a jegyespárokkal egyesével kell találkozni, betartva a személyek közötti higiéniai előírásokat.

 

A kánoni forma szerinti házasságkötésnél (tehát a katolikus egyházi esketési szertartásnál) csak a feltétlenül szükséges személyek lehetnek jelen, vagyis a pap vagy a diakónus, a jegyesek és a tanúk, akiknek az érvényesség miatt ott kell lenniük, betartva a személyek közötti higiéniai előírásokat.

 

• MONS. STANISLAV ZVOLENSKÝ ÉRSEK RENDELETE A MAGÁN HÁZAKNÁL TÖRTÉNŐ LELKIPÁSZTORI LÁTOGATÁSOKRÓL A POZSONYI FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN 

 

Amikor egy hívő lelki gondozást kér a saját háztartásában, a lelkipásztornak mérlegelnie kell, hogy valóban mely találkozások létfontosságúak, azért hogy csökkentse saját megfertőzésének kockázatát, mivel a plébániaközösség számára is elérhetőnek kell lennie, akiknek csakugyan szükségük van a lelkigondozás szolgálatra. A lelkipásztori látogatások során a papnak be kell tartania az összes egészségügyi intézkedést.

 

A lelkipásztori látogatás előtt azt is meg kell vizsgálni, hogy a háztartás tagjai nincsenek-e karanténban, vagy nincs-e valamelyik családtagnak  légúti fertőzése (hőemelkedés, köhögés, tüsszentés, duzzanat …)

 

A lelkipásztori látogatás során be kell tartani az egészségügyi intézkedéseket: szükséges a védőmaszk használata a száj és az orr eltakarására (pap és hívő); kézmosás és fertőtlenítés a találkozás előtt és után; a helyiség szellőztetése; a találkozás időtartamának minimalizálása (rövidre szabása).

 

• MONS. STANISLAV ZVOLENSKÝ ÉRSEK RENDELETE A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGÉNEK (SZENTGYÓNÁS) KISZOLGÁLTATÁSÁRÓL A POZSONYI FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETÉN

 

A lelkipásztori hagyomány szerint a híveket szentgyónáshoz hívtuk a húsvéti ünnepek előtt és aztán a rendszeres szentáldozáshoz is, legfőképp a húsvéti időben.

 

A jelen helyzetben az a kérdés, hogyan is applikáljuk az egyház által előírt törvényt a szentgyónáshoz és a szentáldozáshoz történő járuláshoz.

 

Az Egyházi Törvénykönyv 989. kánonja elrendeli: “Minden krisztushívő, aki elérte értelme használatának korát, köteles súlyos bűneit legalább évente egyszer híven meggyónni.”

 

A 920. kánon így hangzik: “1. §. A szent eucharisztiába való beavatása után minden hívő köteles legalább egy évben egyszer szentáldozáshoz járulni. 2. §. Ezt a parancsot a húsvéti időben kell teljesíteni, hacsak megfelelő okból egy éven belül más időpontban nem tesznek neki eleget.”

 

Az Anyaszentegyház negyedik parancsolata ahogyan azt már a hitoktatásból is ismerjük a 920. és a 989. kánonokból indul ki. Helyes, ha a híveknek magyarázatot adunk erről az egyházi parancsról, amely azt feltételezi, hogy a szentgyónás és a szentáldozás kiszolgáltatása mindenekelőtt a húsvéti időben legyen, de megfelelő indokok esetén az év folyamán bármikor lehet.

 

Magyarázzuk meg a híveknek azt is, hogy jó szentgyónást nemcsak a nagyböjtben végezhetünk, de a húsvéti időben is, és a járvány veszély indokolt oka miatt az év folyamán bármikor megtehetjük ezt.

 

A bűnbocsánat szentségének konkrét kiszolgáltatását a rendkívüli helyzet és az egészségügyi vészhelyzet idején Szlovákiában (2020. március 17.) a következő módon végezzék:

 

A gyóntatószékben tartózkodó gyóntató papnak kell, hogy legyen segítőtársa, aki figyeli a higiéniai előírások betartását.

 

A gyóntató és segítőtársa vagy segítőtársai, valamint a gyónók  védőmaszkkal legyenek felszerelkezve, mely szükséges, hogy eltakarja a szájat és az orrot.

 

A gyóntató segítőtársa figyel arra, hogy minden szentgyónásra váró gyónónak az arcán védőmaszk (az orrán és a száján) legyen és a gyónásra sorakozók között minimálisan 1,5 m távolság legyen. Kedvező időjárás esetén a gyónók a megfelelő távolság megtartásával a templom előtt várakozzanak és a templomba csak akkor lépjenek, ha sorra kerülnek, melyre a segítőtárs figyelmeztesse őket.

 

A gyóntatószék gyóntatórácsa fóliával legyen ellátva, mely a hangot átengedi, de egyebet nem.

 

A fóliát és a gyóntatószék rácsát, mely érintkezésbe kerül a gyónó kezével rendszeresen fertőtleníteni kell (pl. folyamatos gyóntatásnál óránként egyszer) és megvalósítani a fóliacserét is (pl. folyamatos gyóntatásnál naponta egyszer).

 

Az egyházközségben meg kell határozni a szentgyónásra kijelölt időt, amikor a lelkipásztor rendelkezésre áll. A lelkipásztori szempontokat figyelembe véve kell meghatározni a bűnbocsánat szentségének legoptimálisabb kiszolgáltatási idejét. 

 

A szentáldozás kiosztásának meg kell felelnie a higiéniai követelményeknek. A gyónók arcukon védőmaszkkal, 1,5 m távolságban egymástól várakoznak az Eucharisztia fogadására (az Oltáriszentségre) a templomban. A gyóntatópap  a szentáldozást legfeljebb tíz személyből álló csoportnak oszthatja ki, akik megfelelő távolságban egymástól (1,5 m) járulnak a szentáldozáshoz. Az Eucharisztia vétele pillanatában, tehát közvetlenül a szentáldozás előtt az áldozó leveszi arcáról a védőmaszkot, azért hogy az Oltáriszentséget magához vegye, majd ezt követően visszahelyezi a szája és az orra elé, s távozik. A pap segítőtársa mindeközben felügyeli a higiéniai szabályok betartását.

 

• SZLOVÁKIA PÜSPÖKEI IMÁDSÁGOT ÉS BÖJTÖT HIRDETTEK A KORONAVÍRUS MEGÁLLÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Szlovákia Püspökei arra buzdítják az egészséges híveket, hogy a nagyböjt péntekjein azzal a szigorúsággal böjtöljünk, mint hamvazószerdán és nagypénteken. Ajánljuk fel böjtölésünket a koronavírus megállításáért, a betegek gyógyulásáért, az egészségügyi dolgozókért, és azokért, akik társadalmunkban ezen nehéz helyzet legyőzésért fáradoznak.

 

A SZLOVÁK PÜSPÖKI KONFERENCIA ÁLLÁSPONTJA A NYILVÁNOS ISTENTISZTELETEK BESZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATBAN (2020. MÁRCIUS 10.)

 

A mai nap folyamán Pellegrini Peter, Szlovák Kormányfő telefonon tudatta döntését a Szlovák Püspöki Konferenciával, mely szerint 2020. március 10-től – 2020. március 23-ig egész Szlovákia területén nem szabad nyilvános istentiszteleteket végezni.

 

Ezt a tiltást püspökeink nagy fájdalommal vették tudomásul, s kérik a lelkipásztorokat és a híveket ennek a döntésnek az elfogadására. Az egyéb liturgikus ünneplésekről részletesebb információt a Szlovák Püspöki Konferencia a Közegészségügyi Hivatallal történő mielőbbi egyeztetés után nyújt majd.

 

Bátorítjuk a híveket, hogy a szentmisébe a televízió illetve a rádió készülékek segítségével kapcsolódjanak be, melyeket a nyilvánosság kizárásával fognak celebrálni. A papokat kérjük, hogy folytassák a hívek lelkipásztori szolgálatát oly módon, amely nem ellenkezik a kiadott rendelettel.

 

Mindnyájatokat a közös imádsághoz hívunk. Ne veszítsük el reményünket, ne essünk kétségbe, és bizalommal forduljunk Égi Édesanyánkhoz, a Fájdalmas Szűzanyához, Szlovákia pártfogójához, kérvén az Ő segítségét és oltalmát, hogy esdje ki a betegek számára a gyógyulást, védelmezze az egészségügyi dolgozókat. Esedezzen érettünk, akik bizalommal hozzá folyamodunk.

 

Kérjük az Urat, hogy ezt a számunkra fájdalmas tiltást mielőbb visszavonják.

 

• MONS. STANISLAV ZVOLENSKÝ ÉRSEK RENDELETE A POZSONYI FŐEGYHÁZMEGYE TERÜLETÉRE

 

A Pozsonyi Főegyházmegye területén megjelenő koronavírusra való tekintettel Zvolenský Stanislav érsek úgy rendelkezett, hogy  ideiglenesen engedélyezi saját egyházmegyéje számára a hívek kézbe történő áldoztatását 2020. március 7-től – 31-ig. A határidő lejárta után újabb rendelkezés lesz kibocsátva.

 

A hívek úgy járuljanak a szentáldozáshoz, hogy a lelkipásztor a mellkas magasságába emelt nyitott tenyérbe tudja helyezni a szent ostyát, a hívő pedig az Eucharisztiát a másik kezével a pap előtt helyezze a szájába és csak azután menjen a helyére. Ügyelni kell arra, hogy a hívő ne menjen el az Eucharisztiával a kezében.

 

A főegyházmegye kéri a papokat, hogy magyarázzák meg a híveknek a vasár- és ünnepnapi szentmisékről való igazolt hiányzást, mely lehet fizikai-, de erkölcsi képtelenség is. Fizikai képtelenség: pl. betegség: ha az ember a betegség tüneteit észleli, egyértelműen otthon kell maradni. Erkölcsi képtelenség akkor áll fenn, ha valaki lelkiismeretében azt érzi, hogy számára abban a helyzetben a szentmisén való részvétel életveszélyt jelenthet: itt pl. idős és krónikusan súlyos betegekről van szó, olyanokról, akik nehéz műtét után vannak, kisgyerekekről, állapotos nőkről, olyanokról, akik betegeket gondoznak, és így tovább. Ezekben az esetekben ezen személyek otthon maradhatnak, és a szentmise közvetítést a televízió vagy a rádió segítségével hallgathatják.

 

A papoknak újból figyelmébe ajánlom, hogy a szentmise ünneplése előtt alaposan mossák meg és fertőtlenítsék kezüket. Fokozottabb mértékben figyeljenek oda a személyes higiéniára, valamint a templomok és a lelkipásztori központok gyakoribb takarítására. Az ajtókilincsek, padok, ülőhelyek, szociális helyiségek tisztítására használjunk alkalmas tisztító, vírusölő fertőtlenítő szereket (pl. Sanytol, Savo, Ivasan, stb.). Ajánlott a szemeteszsákok gyakoribb cseréje és így tovább. 

 

Zarándoklatok és egyéb közösségi rendezvények az istentiszteleteken kívül – ahol nagy létszámú hívő közösség jelenik meg – ideiglenesen ajánlott elhalasztani.

 

A SZLOVÁK KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA KÖZLEMÉNYE, AJÁNLÁSAI A KORONAVÍRUS TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉRE

 

→ A COVID-19 vírus terjedésével kapcsolatban a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia minden katolikus intézmény figyelmébe ajánlja, hogy folyamatosan figyeljék és tartsák be a Közegészségügyi Hivatal (Úrad verejného zdravotníctva) rendelkezéseit, és egyben felelősségteljesen működjenek együtt az illetékes állami tisztviselőkkel. 

 

→ Az egészségvédelem keresztény kötelesség. Míg a fertőzés veszélye fennáll, nem javasoljuk zarándoklatok szervezését. Korlátozni kell a liturgikus ünnepléseken kívüli közösségi rendezvényeket is.

 

→ Azon hívőknek, akiknek közérzete nem megfelelő, hőemelkedésük van vagy a betegség tüneteit észlelik, kérjük, hogy maradjanak otthon, amíg állapotuk nem javul. A betegek nincsenek kötelezve a vasárnapi szentmisén való részvételre: ellenkezőleg, felelősséggel tartoznak másokkal szemben, hogy a betegség ne terjedjen.

 

→ A papok fokozottabb mértékben figyeljenek oda a személyes higiéniára, a szentmisék előtt gondosan mossanak kezet és használjanak kézfertőtlenítőt. 

 

→ A templomokban javasoljuk, hogy ideiglenesen ne használjuk a szenteltvíztartókat, és tegyük félre a padokon lévő tárgyakat – imakönyveket, rózsafüzéreket, stb. Az adományokra szolgáló kosarakat ne adjuk kézről kézre.

 

→ A szentmisében a béke jeleként  szolgáló kézfogás jelenleg elhagyható, de ajánlott a kézfogás helyett az egymás felé történő főhajtás. 

 

→ A bűnbánat szentségének (szentgyónás) kiszolgáltatásánál javasoljuk a gyóntatórács használatát a gyóntatószékben, melyre kérjük átlátszó fólia rögzítését.

 

→ Kerüljük a templomterek túlzsúfoltságát.

 

→ Kérjük a híveket, hogy őrizzék meg nyugalmukat és imádkozzanak a betegekért és az egészségügyi dolgozókért. Ne essünk kétségbe, hanem legyünk a felelősségteljes hozzáállás példaképei!

 

→ Legyünk körültekintőek, ugyanakkor segítsük azokat, akiknek szükségük van ránk. Fohászkodjunk az Úrhoz bizalommal, kérjük az ő segítségét és oltalmát.

 

→ Szlovákia püspökei imádságos szeretettel  gondolnak Rátok.

 

Mons. Stanislav Zvolenský,

pozsonyi érsek, metropolita, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia elnöke

Pozsony, 2020. március 6.

 

TEOLÓGIAI MEGFONTOLÁSOK A JÁRVÁNYÜGYI HELYZET KAPCSÁN

A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA (MKPK) A RÁJUK BÍZOTTAKÉRT ÉRZETT FELELŐSÉGTŐL VEZÉRELVE A COVID-19 JÁRVÁNY MAGYARORSZÁGRA VALÓ BETÖRÉSE UTÁN, MÁRCIUS 5-ÉN RENDELKEZÉSEKET LÉPTETETT ÉLETBE. PUSKÁS ATTILA, A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM HITTUDOMÁNYI KAR (PPKE HTK) DOGMATIKAI TANSZÉKE VEZETŐJÉNEK ÍRÁSÁT ADJUK KÖZRE:

 

Különleges az idei nagyböjtünk. Mint minden évben, a hamu jelének magunkra vételével és a figyelmeztető szó – „Emlékezz, ember, por vagy és porrá leszel!” – szívünkbe fogadásával kezdtük a szent negyven napot, de e jel és figyelmeztetés jelentőségének különleges súlyt ad a koronavírus terjedésének fájdalmas tapasztalata. Mintha a járvány maga is felkiáltójellé válna, mely törékenységünkre, emberi létünk sérülékenységére figyelmeztet bennünket. Azzal az alapvető léthelyzettel szembesít, melyről könnyedén megfeledkezünk: nem kontrollálhatjuk és uralhatjuk mindenestől létezésünket, nem mi vagyunk abszolút urai saját életünknek, de a természetnek és a történelemnek sem.

 

Önkéntelenül is Pascal sorai jutnak eszünkbe: „Nádszál az ember, a természet leggyengébbike (…) Nem kell az egész világmindenségnek összefognia ellene, hogy összezúzza: egy kis pára, egyetlen csepp víz elegendő hozzá, hogy megölje” (Gondolatok, 347). A járvány fájdalmas tapasztalata ugyanarra figyelmeztet, amire a hamu egyszerű jele és a böjtkezdő felszólítás is emlékeztet: számoljunk le a mindenhatóság hamis illúziójával, s ajánljuk önmagunkat, szeretteinket, egész életünket és minden embert Isten irgalmas szeretetébe.

 

Merítsünk bátorságot és erőt az apostol szavaiból: „Akár élünk, akár meghalunk, egyaránt az Úréi vagyunk” (Róm 14,8). Azé az Úré vagyunk, aki szenvedett, meghalt és feltámadt értünk, hogy mindvégig elmenő és örök életet ajándékozó szeretetét bizonyítsa. De mintha az egyre terjedő járvány tapasztalata még egy felkiáltójelet tenne a hamu liturgikus jelének vétele közben elhangzó és Jézus szavait idéző másik nagyböjti felszólítás végére is: „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!”.

 

A megtérés az egész embert átfogó „megfordulás”, a gondolkodásmód, az akarati törekvések irányainak, a vágyak mozgatórugóinak, sőt az érzület világának az átalakítása. Egyszerre intellektuális átalakulás és erkölcsi tisztulás, mellyel soha nem készülünk el teljesen. A mostani járvány mintha egy ilyen átalakulás, megtisztulás sürgető szükségességére is figyelmeztetne. A világ mostani rendje a könyörtelen versengésre, a részleges érdekek érvényesítésére, a félelem és félelemkeltés taktikájára, a legfőbb hatalom és befolyás megszerzésének törekvésére épül. Ez a szembenállás és szembeállítás logikája. A vírusfertőzés tapasztalata alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a logikát, s felhív a gondolkodásmód és erkölcsi beállítódás megváltoztatására. A járvány, így vagy úgy, mindenkit érint. A luxushajón utazó gazdag embert éppúgy, mint a kiszolgáló személyzetet, a honpolgárt éppúgy, mint a külföldi turistát, a gyermekeket éppúgy, mint a felnőtt és idős korosztályt, a muszlim vagy keresztény hívőt éppúgy, mint az ateistát. A járvány nem ismer határokat, már minden földrészen megjelent. S a közvetett hatások alól még kevésbé vonhatja ki magát bárki. Általános gazdasági visszaesés, a turizmus radikális csökkenése, sportrendezvények, tudományos konferenciák törlése, oktatás időleges szüneteltetése… s még nem látjuk a folyamat végét.

 

A baj közös, a megoldás is csak közös lehet. A közös baj ráébreszthet a kíméletlen versengés és szembenállás logikájának tarthatatlanságára, a megtérés szükségességére.

 

 

Sürget a gondolkodásmód megváltoztatására, az együttműködésre és a kölcsönös felelősségvállalásra; arra ösztönöz, hogy a puszta gazdasági és politikai érdekek vezérelte cselekvés helyére a maradandó erkölcsi értékek alapján tájékozódó cselekvés lépjen. A közös baj egy új és igazságosabb rend kialakítása felé indíthat el. A kérdés az, hogy készen áll-e az ember a megtérésre.

 

A hívő ember a nagyböjti üzenetet nyomatékosító jelként értelmezheti a járványt, mely törékenységünkre figyelmeztet, megtérésre ösztönöz, és felelős magatartásra szólít. Ebben a helyzetben a keresztény ember az Úr Jézus irgalmas szeretetébe ajánlja önmagát, övéit és minden embert. Imádkozik a betegekért, orvosaikért, ápolóikért, a betegségben elhunytakért. Imádkozik a fertőzés megszűnéséért és a hatásos gyógyszer mielőbbi kifejlesztéséért. Imádkozik a népek vezetőiért, a megtérésért, a gondolkodásmód átalakulásáért és az erkölcsi tisztulásért. Elkötelezi magát, hogy a baj megelőzésére, elhárítására és orvoslására a saját hivatásának, életállapotának és lehetőségeinek a keretében (orvosként, egészségügyi dolgozóként, papként, szülőként, közösségvezetőként, stb.) minden tőle telhetőt megtesz.

 

A hívő ember a szentírási kinyilatkoztatás alapján vallja, hogy felelősséggel tartozik önmaga és mások életének és testi egészségének megóvásáért, hiszen ahogy a Katolikus Egyház Katekizmusa tanítja: „Az élet és a testi egészség Isten által ránk bízott drága ajándékok. Értelmesen kell róluk gondoskodnunk, figyelembe véve mások és a közjó szükségleteit” (KEK 2288).

 

 

Járványok idején ez a felelősségünk különlegesen nagy. Önmagunk és mások életének, egészségének a megóvása lelkiismeretben arra kötelez bennünket, hogy komolyan vegyük és betartsuk a világi hatóságok által bevezetett óvintézkedéseket, melyek ugyanezt a célt szolgálják. A felebaráti szeretet és önmagunk helyes szeretetének az isteni parancsolata megkívánja a fokozottan körültekintő óvatosságot és a felelős magatartást járványok idején az élet minden színterén: otthon, a munkahelyen, az iskolában, minden közintézményben, a tömegközlekedési eszközökön, de ugyanígy a hívő közösségekben és a templomokban is. Ezért nemcsak észszerű és jól felfogott érdekünk, vagy a világi hatóságokkal való együttműködés kívánalma, hanem a szeretet parancsából fakadó kötelezettség, hogy a rendkívüli helyzetekben, járványok idején, megfelelő és arányos óvintézkedéseket léptessenek életbe az egyház felelős pásztorai, melyekhez a hívő közösség tagjai tartják magukat. Nálunk is ez történt nagyböjt második vasárnapján, amikor más keresztény felekezetek vezetőihez hasonlóan a MKPK bevezetett néhány óvintézkedést, melyek betartására nyomatékosan felszólította a lelkipásztorokat és a hívőket. Ezek közé tartozik többek között a szenteltvíz templomi használatának mellőzése, a nyelvre áldoztatás helyett a kézbe áldoztatás alkalmazása, a kiengesztelődés jeleként a kézfogás helyett a meghajlás jele, gyóntatásnál a megfelelő távolság betartása, illetve gyóntatószékben elválasztó védőfólia használata.

 

E rendelkezésekkel kapcsolatban a következő teológiai megfontolásokat érdemes szem előtt tartanunk.

 

1. Valójában egyik intézkedés sem érinti a szentségkiszolgáltató cselekmény lényegét, pusztán a megvalósulás gyakorlati módját szabályozza, éppen a szeretet parancsából fakadó felelős elővigyázatosság jegyében. Az egyházi hatóságnak, azaz a püspökök testületének, illetve a pápának mindig is megvolt a joghatósága a szentségkiszolgáltatás konkrét rítusának a szabályozására. Erről nemcsak a liturgiatörténet számos példája tanúskodik, de a tridenti zsinat kifejezetten deklarálta is (DH 1728; 1746).

 

2. A szentségek lényegének félreértése lenne, ha valaki olyan kegyelmi hatást tulajdonítana szentségi cselekményeknek, amit maga a szentségek alapítója és Ura, Jézus Krisztus nem ígért meg, és nem adott meg nekik. A szentségek olyan érzékelhető jelek, melyek Jézus Krisztus alapítói szándéka szerint Krisztus kegyelmét jelzik, és hatékonyan közvetítik számunkra. Például az Eucharisztia ünneplésének és vételének Krisztus szándéka és az Újszövetség tanúságtétele szerint számos kegyelmi hatása van – egyesülés Krisztussal, isteni élet növekedése bennünk, bocsánatos bűnök eltörlése, egyházi közösség egységének növekedése, örök élet záloga, stb. –, de ezek között nem szerepel a testi betegségektől vagy a fertőzéstől való megóvás ígérete. Ilyen ígéretet nem kaptunk.

 

Ezért alaptalan és hamis dolog lenne azt várni, hogy az Oltáriszentség magunkhoz vétele önmagában biztosítja a fertőzéstől való megóvást, s emiatt aztán fölösleges vagy egyenesen a hit hiányának jele lenne minden óvintézkedés, mely a felelős és gondoskodó szeretetből fakad.

 

 

3. A szentségi cselekményben a természetes/teremtett világból vett anyagot (víz, kenyér, bor, olaj) használunk jel gyanánt, mely Krisztus kegyelmét közvetítő szent jellé, azaz szentséggé a lehívott Szentlélek erejében Krisztus szavainak a hatására lesz, amikor az Egyház Krisztus rendelésének megfelelően végzi a szent cselekményt.

 

A szentség szent jelként valóban kegyelmet közvetít, de ezzel nem szűnik meg része lenni az anyagi világnak, anyagszerűségében továbbra is alá van vetve a fizikai világ törvényszerűségeinek és természetes változásainak

 

(pl. a szent olaj megavasodhat, a szenteltvíz párolog, a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség anyaga pára hatására átnedvesedhet, ezért aztán rendszeresen cserélni kell). Ha az általános tapasztalat szerint a szentségek természetes anyaga alá van vetve efféle fizikai változásoknak és behatásoknak, akkor nem zárhatjuk ki, hogy olyan fizikai hatás is érheti a szentségek természetes anyagát, mely történetesen egy kórokozóhoz kapcsolódik. Arra megint csak nem kaptunk ígéretet Krisztustól, hogy effajta nem kívánt és káros természetes hatás nem történhet. Ebből aztán két dolog következik. Egyrészt helyénvaló a felelős szeretetből való óvintézkedés, pl. a nyelvre áldoztatás helyett a kézbe áldoztatás alkalmazása a fertőzés veszélyének csökkentésére. Másfelől, bár Isten csodás beavatkozás révén a szentség természetes anyagától távol tarthat káros fizikai behatásokat, vagy a szentség vételéhez külön kegyelmet kapcsolhat (pl. gyógyulás kegyelme, vagy az Oltáriszentség mint kizárólagos fizikai táplálék éveken keresztül), ezt a csodás beavatkozást azonban nem igényelhetjük és nem várhatjuk, hiszen erre nem kaptunk ígéretet tőle. Egy ilyen várakozás megalapozatlan lenne, és súrolná a babonaság (KEK 2111), illetve az istenkísértés (KEK 2119) határát.

 

4. A fentebb jelzett szempontok ugyanúgy érvényesek a szentelményekre is (pl. szenteltvíz), sőt még inkább, hiszen itt nem Krisztus, hanem az Egyház által létesített szent jelekről van szó, melyek lelki hatást érhetnek el az Egyház imája és a szentelményben részesedő hívő hite révén. Analóg módon gondolkodhatunk a templomainkról is. A templomszentelés révén ezeket az épületeket a közös imádság, az istentisztelet, a liturgikus cselekmények végzésére foglalja le az Egyház, ezáltal a profántól elkülönített szent hellyé válnak, de ez

 

nem jelenti azt, hogy itt ne érvényesülnének a fizikai világ törvényszerűségei. A fertőzés veszélye alól nincs kivéve a templom szent tere sem, illetve a benne összegyülekező közösség. Ezért itt is helye lehet a gondos óvintézkedéseknek.

 

 

5. Az óvintézkedések egyházi gyakorlata nem újkeletű, találunk rá példákat a múltban is. Vélhetően a nagy pusztító pestis- és kolerajárványoknak is volt köszönhető, hogy a 14. századtól kezdődően a nyugati egyház gyakorlatából a fertőzésveszély csökkentése miatt fokozatosan kikopott a kehelyből áldoztatás szokása, s maradt az egy szín alatti eucharisztiavétel. Borromeo Szent Károly, Milánó bíboros-érseke az 1576–77-es pestisjárvány idején életének kockáztatásával látogatta és lelkipásztori gondozásban részesítette a pestises betegeket, ugyanakkor számos óvintézkedést vezetett be: nem templomokban, hanem utcákon, a szabad ég alatt tartották a szentmiséket, megfelelő távolságot kellett tartaniuk a híveknek egymástól; a saját házukban karanténba zárt emberek a szentmiséket csak az ablakukból hallgathatták; a pestises betegeket felkereső lelkipásztoroknak megkülönböztető jel gyanánt fehér botot kellett maguk előtt tartani, hogy messziről figyelmeztessék a feléjük közeledőket. Az 1831. évi magyarországi kolerajárvány idején a lelkipásztorok a szószékről hirdették ki a higiéniai szabályokat, ezek közé tartozott a gyakori kézmosás mellett az áldoztatás korlátozása, az úrvacsoravétel megtiltása közös kehelyből, a vasárnapi mise szabad ég alatt tartása, a temetés ünnepélyességének tilalma. A betegségek ismeretének függvényében a bevezetett egyházi óvintézkedések koronként részben változtak ugyan, de az a meggyőződés változatlan maradt, hogy

 

a felelős lelkipásztoroknak nemcsak joga, hanem kötelessége is óvintézkedések foganatosítása vészhelyzetben. Nem a hit hiányából vagy gyengeségéből, hanem a felebaráti szeretet parancsából és a szentségek helyes teológiai értelmezéséből fakadóan.

 

 

• Hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjti időszak. Az Egyház a figyelmet elsősorban Krisztus személyére és a megváltásra irányítja. A nagyböjt ideje a bűnbánat napjai, de egyben a beavató szentségekre való előkészület ideje is. A krisztushívőknek a következőket tanácsoljuk:

 

GYAKRAN OLVASSUK A SZENTÍRÁST ÉS HALLGASSUK ISTEN IGÉJÉT

KÜLÖNÖSEN IS TÖRŐDJÜNK AZ IMÁDSÁGGAL

GYAKOROLJUK A VALLÁSOSSÁG ÉS A SEGÍTŐ SZERETET CSELEKEDETEIT

EMLÉKEZZÜNK KERESZTSÉGÜNKRE

VÉGEZZÜNK ÖNMEGTAGADÁSOKAT

JÁRJUK ÉS IMÁDKOZZUK A KERESZTUTAT

TELJESÍTSÜK HŰSÉGESEBBEN SAJÁTOS KÖTELEZETTSÉGEINKET.

 

• A nagyböjti időben meg kell tartani Egyházunk előírásait a böjtre és a hústilalomra vonatkozóan. Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt és hústilalom van, vagyis aki betöltötte 18. életévét, de még nem 60 éves, háromszor étkezhet egyszeri jóllakással. A hústilalmat pedig a 14. évtől meg kell tartani.

 

Az év minden pénteke bűnbánati nap az Egyházban, tehát önmegtagadást kellene végeznünk ezeken a napokon. Ennek a következő képpen tehetünk eleget:

 

1. A hús evés elhagyásával

2. Vallási gyakorlatok végzésével: szentmisén való részvétellel, keresztúti ájtatosság vagy fájdalmas rózsafüzér elimádkozásával

3. Legalább tíz perces Szentírás olvasással

4. A felebaráti segítő szeretet cselekedeteinek megvalósításával: beteglátogatás segítségnyújtással, temetőlátogatás imával az elhunytakért, a szegényeknek vagy többgyermekes családoknak való segítségnyújtással, stb.

5. Önmegtartóztatással a televíziós programoktól (a híradó kivételével), cigarettától, alkoholos készítmények fogyasztásától vagy egyéb önmegtartóztatási gyakorlattal.

 

• Nagyon épületes azonban, ha a kötelező előírásokon túl több önmegtagadást és lemondást is vállalunk. Jelentőségére az egyik nagyböjti prefáció is felhívja a figyelmünket: „Mert testi böjtölésünkkel a bűnt fékezed, felemeled a lelket, szent erőt és jutalmat bőven adsz.”

 

• A nagyböjt pénteki vagy más alkalmas napjain a templomokban, a kálváriákon elvégzik a keresztúti ájtatosságot. Azok a hívek, akik KERESZTÚTI ÁJTATOSSÁGOT végeznek a megadott feltételek mellett TELJES BÚCSÚT nyerhetnek. Az ebben akadályozottak ugyanazt a búcsút elnyerhetik, ha az Úr Jézus szenvedéséről és haláláról legalább fél órán keresztül olvasnak és elmélkednek.

 

• Az a hívő, aki az ÍME, JÓSÁGOS JÉZUSOM imát a szentáldozás után feszület vagy Krisztus keresztjét ábrázoló kép előtt buzgó lélekkel elimádkozza, TELJES BÚCSÚT nyerhet a megadott feltételek mellett a nagyböjt bármely péntekén.

 

• A nagyböjti időt használjuk fel a lelki elmélyülésre, de ne tartsuk távol magunkat saját közösségünk közös felkészülésétől se (szentmise, keresztút, rózsafüzér, karitász – gondoskodás a szegényekről, nagyböjti lelki napok, katekézis)!

 

Hangos mulatozást ne rendezzünk, és ne is vegyünk részt rajta!

 

• Az orgona csak az ének kíséretére szorítkozhat nagyböjt negyedik vasárnapja és a két főünnep kivételével. Vasárnapokon és hétköznapokon (Szent József és Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepek kivételével) elmarad a Dicsőség, az Alleluja helyett Traktust vagy evangélium előtti verset éneklünk. Az oltárokon nincs virágdíszítés, kivéve nagyböjt negyedik vasárnapján és főünnepeken.

 

• Zvolenský Szaniszló érsekünk 2020. február 14-től imaévet hirdetett a papokért. 

 

Az eucharisztikus kongresszusok egyik kiemelt eseménye az elsőáldozás, amire a nyitó szentmisén kerül sor. Így lesz ez Budapesten is, 2020. szeptember 13-án, délután 16 órától a Puskás Ferenc Stadionban. Az elsőáldozás és a nyitó szentmise megszervezéséhez szükséges, hogy a szervezők fel tudják mérni a várható résztvevői létszámot, ezért kérik, hogy előregisztráció keretében 2019. május 20-ig jelentkezzenek plébánosuknál azok, akik elsőáldozáshoz kívánnak járulni. Szeretnék, ha minden szülő nyugodt szívvel engedné gyermekét erre a nagyszabású lelki kalandra, ezért összeállítottak a leggyakoribb kérdésekből és az azokra adott válaszokból álló listát, ami ide kattintva olvasható: https://www.iec2020.hu/hu/nyito-szentmise-elsoaldozassal.

 

• Felújítások, kutatások Plébániánk területén:

 

  • A templom előtt álló Immaculata szobor restaurátori kutatását, restaurálását és a tereprendezést: Mgr. art. Janda Jan, Mgr. art. Repáň Marek és Mgr. art. Šimon Peter végezte. A Szűzanya szobor és a Mária oszlop restaurátori kutatását és restaurálását Mgr. Zelina Marek és Mgr. Bábiková Ingrid a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelték.

         A beruházás költségvetése: 18 698 €.

         A projekt magvalósulását anyagilag támogatták:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 12 000 €-val

         Gellei Szövetkezet: 1 000 €-val

         Egyházgellei Plébánia: 4 374,48 -val

         Hívek (restaurálásra adott adományai): 1 323,52 €-val.

 

 

  • A Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal az egyházgellei plébániatemplom teljes felújításához a következő kutatásokat írta elő: műemlékvédelmi kutatást, művészettörténeti és építészettörténeti szempontból; az épület restaurátori kutatását; a tetőszerkezet és a torony dendrokronológiai kutatását; valamint régészeti kutatást a templomhajóban. A templom műemlékvédelmi-, restaurátori- és dendrokronológiai kutatásait, valamint a pasztofórium restaurálását Mgr. arch. Petrovič Rastislav a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa felügyelte.

 

  • A műemlékvédelmi kutatás dokumentációja már el is készült, melyet Mgr. Sabadošová Elena és Mgr. Havlík Marian művészettörténészek dolgoztak ki a következő személyek közreműködésével: Mgr. art. Záhora Peter, Mgr. Buday Péter (arhívkutatás), Ing. Kyncl Tomáš (tetőszerkezet dendrokronológiai kutatása) és Ing. Ďurian Karol (konzulens – epítészeti stíluselemzés és a tetőszekezet leírása). A dokumentáció a következőket tartalmazza: a műemlék épületről szóló alapinformációkat; az épület leírását és technikai állapotát; az értékes művészettörténeti elemek inventarizációját; a templom falain végzett szondák és leletek inventarizációját és kiértékelését; a történelmi források és levéltári iratok kutatását; a templom építészettörténeti fejlődését; a kutatás kiértékelését; a források, segédanyagok és felhasznált irodalom jegyzékét; a műemlékvédelmi értékek specifikációját, a műemlék állagmegőrzésének, felújításának és bemutatásának tanulmányát; a fényképdokumentációt; a függelékeket; és a grafikai dokumentációt, illetve mérnöki rajzokat. A kutatás eredményeit a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal és a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala már át is tanulmányozott és határozatot adott ki ezzel kapcsolatban. 

 

  • Az egyházgellei templom műemlékvédelmi kutatása  

        A beruházás költségvetése: 6 536,94 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták:

        Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 3 500 €-val 

        Egyházgellei Plébánia: 3 036,94 -val. 

 

 

  • 2018. májusában befejeződött a plébániatemplom külső és belső falainak restaurátori kutatása, melyet Plébániánk teljes egészében a saját költségvetéséből finanszírozott. A restaurátori  kutatás dokumentációja már el is készült, melyet Mgr. Sikoriak Ján, a Képzőművészeti Főiskola tanára dolgozott ki a következő személyek közreműködésével: Mgr. Havlík Mariannal, a Képzőművészeti Főiskola tanárával, Mgr. Buran Dušannal, PhD., a Szlovák Nemzeti Galéria munkatársával és Ing. Želinská Janával, PhD., a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatalának vegyész – technológiai osztályának vezetőjével.  A kutatás eredményeit már el is küldtük a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal számára. A templom restaurátori kutatását Mgr. arch. Petrovič Rastislav, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa felügyelte. 

        A beruházás költségvetése: 10 580 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták: Egyházgellei Plébánia: 10 580 -val.  

 

 

  • Az egyházgellei plébániatemplom pasztofóriumát Mgr. art. Repáň Marek restaurálta.

        A beruházás költségvetése: 11 196 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták: Egyházgellei Plébánia: 11 196 -val.  

 

 

  • Az egyházgellei templom szentélyének teljes körű felújítását: a freskók, a falak és a mennyezet restaurálását Mgr. Sikoriak Ján, a Képzőművészeti Főiskola tanára végezte szakemberek bevonásával. A szentély restaurálását Mgr. arch. Petrovič Rastislav, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa felügyeli.

        A beruházás költségvetése: 17 800 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 10 000 €-val

         Gelle Község Önkormányzata: 1 000 €-val

         Hívek (restaurálásra adott adományai): 6 800 €-val.  

 

 

  • Kérvényt nyújtottunk be a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalhoz a plébániatemplom ólomüvegablakainak felújításához, melyet a templom szentélyének restaurálásával egyidejűleg szeretnénk megvalósítani. A szentély ólomüvegablakainak restaurátori kutatását és restaurálását Mgr. art. Cserba László ólomüvegkészítő mester végezte, melyet Plébániánk teljes egészében a saját költségvetéséből finanszírozott. A munkálatokat Mgr. Geričová Žofia, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa felügyelte. 

        A beruházás költségvetése: 7 980 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták: Egyházgellei Plébánia: 7 980 €-val.  

 

 

  • A plébániatamplom tetőszerkezetének felújítása is időszerűvé vált, az üggyel kapcsolatban  kérvényt nyújtottunk be a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalhoz. A tetőszerkezet tervdokumentációjának véleményezése után határozatot bocsátottak ki, melyben engedélyezik a munkálatok kivitelezését. A tervdokumentáció kidolgozói: Süli Béla és Csiba Ottó mérnök urak. A tetőszerkezet felújítását Mgr. arch. Petrovič Rastislav, Mgr. Zelina Marek és Mgr. Bábiková Ingrid, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelik. A 2018-as esztendőben pályázatot nyújtunk be a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához a tetőszerkezet felújításához. A pályázat sikeres volt, a felújítás 1. ütemére megítélt összeget 2020. március 31-ig kell felhasználni és 2020. április 20-ig kell a felhasznált összeget elszámolni. A beruházás a Pozsonyi Főegyházmegye jóváhagyásával valósul meg. A Gellei Önkormányzat Építésügyi Osztályának építésze Baráth Benjámin mérnök úr építkezés engedély kötelesnek nyilvánította a tetőzetfelújítást, így további dokumentációk kidolgozása  és szakvéleményezése szükségeltetett. Az építkezési engedély kibocsátásának folymata már elkezdődött, amennyiben az érintett feleknek nem lesz hozzászólása, akkor az építkezési engedélyt Gelle Község Önkormányzata kiállítja. Az időjárási viszonyokra és az építkezési engedély kései kibocsátására való tekintettel a tetőzetfelújítás feltételezhető kezdete 2020. márciusa. A plébániatemplom tetőszerkezeti felújításának 2. ütemére szintén pályázatot nyújtottunk be 2019. november 8-án, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához, melynek költségvetése 71074 €, ebből az Egyházgellei Plébánia önrésze 19232 €. Amennyiben a felújítás 2. ütemére is sikerül anyagi támogatást szereznünk, annyival kevesebb összeggel kell hozzájárulnia az Egyházgellei Plébániának a tetőzetfelújítás öszköltségvetéséhez.

        A beruházás költségvetése: 119 626,08 €.

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatják:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma:  30 000 -val (1. ütem)

         Gelle Község Önkormányzata: 4 500 €-val (1. ütem)

                                                          1 500 €-val (2. ütem)

         Teleki László Alapítvány:  3 303 500 Ft-al (10 494 €-val, 1. ütem)

         Egyéb támogatók:  -val

          Földbérlet (2019, 2020): 33 942,54 €-val (1. és 2. ütem)

          Hívek (tetőzet felújítására adott adományai): 2 673 €-val 

          Hiányzó összeg: 36 516,54 €

       

 

  • Az egyházgellei templom hajójában talált 14. századi freskótöredékek restaurálása ügyében csakugyan pályázatot nyújtunk be a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához. A restaurálást Mgr. Sikoriak Ján, a Képzőművészeti Főiskola tanára végzi néhány munkatársával. A munkálatokat Mgr. arch. Petrovič Rastislav, Mgr. Zelina Marek és Mgr. Bábiková Ingrid, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelik. A freskókutatás és a restaurálás csakugyan a Pozsonyi Főegyházmegye jóváhagyásával valósul meg.

        A beruházás költségvetése: 25 130 €.

        A projekt megvalósulását a jövőben anyagilag támogatják:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma:  17 000 €-val

         Gelle Község Önkormányzata: 1 500 €-val

         Teleki László Alapítvány: 1 696 500 Ft-al (5 389 €-val)

         Hívek (restaurálásra adott adományai): 1257 €-val.

 

  • Az egyházgellei templom szentélyének külső falán látható 13./14. századi gótikus freskók és a 13. századi románkori déli kapu töredékeinek restaurálására, 2019. november 8-án, pályázatot nyújtunk be a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához. 

        A beruházás költségvetése: 26 590 €.

        A projekt megvalósulását a jövőben anyagilag támogatják:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma:  -val

         Gelle Község Önkormányzata: 700 €-val.

          

  •  Az egyházgellei templom vízszigetelési projektjének kidolgozására, 2019. november 8-án, pályázatot nyújtunk be a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához. 

        A beruházás költségvetése: 2900 €.

        A projekt megvalósulását a jövőben anyagilag támogatják:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma:  -val

         Gelle Község Önkormányzata: 300 €-val.

 

  • Hálásan köszönjük az adomány felajánlásokat és továbbra is kérjük nagylelkű támogatásukat akár személyesen, vagy banki számlára történő utalással: SK63 0900 0000 0000 2186 9653 “adomány az egyházgellei templom felújítására” vagy “adomány az egyházközség javára” megjegyzéssel.

 

  • A sárosfai kápolna barokk részének teljes körű belső és külső felújításához 2019. május 9-én, pályázatot nyújtottunk be a Nagyszombati Kerületi Önkormányzathoz (Nagyszombati Megye). A felújítás költségvetése: 60 958 €, mely tartalmazza: a földmunkákat, a talajszigetelést, a talaj betonozást, az új talajburkoló lapok lerakását, a villanyszerelési munkálatokat, az új fűtési rendszer kivitelezését, a bejárati nagykapu felújítását, az új padok kivitelezését, a kápolna belső díszítő festését, a falak külső vízszigetelési izolációját, az épület külső festését, és a tetőszerkezet felújítását illetve az új eső elvezető csatornák kivitelezését. Pályázatunkat sajnos elutasították. 

 

  • A sárosfai kápolna mérnöki bemérését és felújítás tervének kidolgozását: Ing. Varga Árpád és Ing. Neilinger Péter végezték. A munkálatok költségvetése 1 080 € volt.

 

  • A sárosfai kápolna főoltárának és szószékének restaurátori kutatását: Mgr. art. Janda Jan, Mgr. art. Repáň Marek, Mgr. art. Šimon Peter, Mgr. art. Škandíková Eva, Mgr. art. Križanová Jana ArtD., Doc. Mgr. art. Birkušová Sylvia és Wehlend Ľuba akadémiai festő végezték.  A restaurátori kutatások költségvetése 3 859 € volt. A főoltár és szószék restaurátori kutatását Mgr. Zelina Marek és Mgr. Babiková Ingrid, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelték. 

         A projekt megvalósulását anyagilag támogatták a helyi híveken kívül:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 1 500 €-val

         Sárosfa Község Önkormányzata: 2 200 €-val.

 

 

  • A sárosfai kápolna főoltárának és oltárképének restaurálását Mgr. art. Janda Jan végzi a következő személyek közreműködésével: Mgr. art. Repáň Marek, Mgr. art. Šimon Peter, Mgr. art. Škandíková Eva, Mgr. art. Križanová Jana ArtD., és Doc. Mgr. art. Birkušová Sylvia restaurátorokkal, valamint Wehlend Ľuba akadémiai festővel.  A felújítás befejezés előtt áll, a munkálatok költségvetése 26 820 €. A főoltár restaurálását Mgr. Zelina Marek és Mgr. Babiková Ingrid, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelik. 

        A projekt megvalósulását anyagilag támogatták a helyi híveken kívül:

         Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 9 000 €-val

         Sárosfa Község Önkormányzata: 5 400 €-val

         Nagyszombati Kerületi Önkormányzat – Megye: 5 000 €-val.

 

 

  • sárosfai kápolna szószékének restaurálását Mgr. art. Janda Jan végzi a következő személyek közreműködésével: Mgr. art. Repáň Marek és Mgr. art. Šimon Peter restaurátorokkal. A felújítás költségvetése 15 396 €.  A műemlék restaurálását már el is kezdtük és a szószéket a restaurátorok műhelyébe szállítattuk. A munkálatok kezdetéről kiértesítettük a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalt és a műemlék ideiglenes áthelyezesét is kérelmeztük. A szószék restaurálását Mgr. Zelina Marek és Mgr. Babiková Ingrid, a Nagyszombati Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal munkatársai felügyelik. 

          A projekt megvalósulását anyagilag támogatták a helyi híveken kívül:

          Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma: 10 000 €-val

          Sárosfa Község Önkormányzata: 4 000 €-val.

 

 

  • A sárosfai kápolna fakonzolainak és szobrainak restaurálását: Mgr. art. Repáň Marek, Ľudovit Chmelár és Jaroslav Nerpas fogják végezni. A munkálatok költségvetése 7 800 €.

          A projekt megvalósulását anyagilag támogatták a helyi híveken kívül:

          Sárosfa Község Önkormányzata: 2 000 €-val

          Bethlen Gábor Alap: 1 567,89 €-val. 

 

 

  • A sárosfai barokk kápolna vízszigetelési terveinek kidolgozása után hozzá láttunk a munkálatok első két fázisának: a nedves és salétromos vakolat eltávolításához, valamint az izolációs munkálatok elvégzéséhez. Ezt követően a belső falak vízzáró vakolatát realizáltuk. A munkálatok költségvetése 3 894,86 € volt.

          A projekt megvalósulását anyagilag támogatták a helyi hívek: 3 894,86 €-val. 

 

  • A sárosfai kápolna, mint épület az Egyházgellei Plébánia tulajdonában van, a területrendezésre viszont még a mai napig sem került sor. A barokk kápolna  rész, mely 1721-ben épült, mint ingatalan terület a Sárosfai Római Katolikus Bittó családi kápolna alapítvány tulajdonában van. Az alapítvány a Bittó nemesi család kezelőségében volt. A komunista diktatúra idején  a nemesi család minden vagyonát, ingatlanát és birtokát elkobozták. A Szlovák Köztársaság a Sárosfai Római Katolikus Bittó családi kápolna alapítvány kezelőjének a Szlovák Földalapot jelölte ki. Az Egyházgellei Plébánia szeretné, ha nemcsak az épület, mint ingatalan, hanem a kápolna alatti terület is a tulajdonába kerülne. Ezért elkezdődtek a tárgyalások az Egyházgellei Plébánia és a Szlovák Földalap között a terület megvásárlása ügyében. 1974-ben a helyi kápolna sekrestyéje meg lett nagyobbítva, az új oldalszárny kb. 2/3 területe, mint ingatlan Sárosfa Község tulajdonában van. Terveink között szerepel, hogy az Önkormányzattal is tárgyalásokat kezdeményezzünk a terület tulajdonviszonyainak rendezése ügyében.

 

  • Hálásan köszönjük az adomány felajánlásokat és továbbra is kérjük nagylelkű támogatásukat akár személyesen, vagy banki számlára történő utalással: SK63 0900 0000 0000 2186 9653 “adomány a sárosfai kápolna felújítására” megjegyzéssel.

Legutóbbi bejegyzések